A turisták a szalag egy kiemelt szakaszának tetejére is felmehetnek, így egy magasabb pontról fedezhetik fel a kikötő működését, az új sziget látványosságait. A tervezési programban kért bővítést a szigetcsúcstól a Balaton irányába befelé, illetve attól nyugatra javasoljuk, így az új móló kétoldali kialakítással hatékonyabban üzemel.

A vitorláskikötő nyugati oldalán, annak „vendégeinek” egy 60 férőhelyes (pár napos használatra) gépkocsi parkolót – a hajók téli tárolására is megoldást adhat ez a terület – , míg a déli részén egy 300 férőhelyes parkolóházat hoztunk létre hosszú távú használatra. A hajók téli tárolását a pár napos használatra kialakított parkoló nyugati oldal középső sávjában javasoltuk megoldani (mostani tárolás helye), illetve a műhelyblokkok feletti szalagon, egy megemelt térszinten.

A kikötő középső része, benne a félsziget és a sziget

A terület két fő mostani használóját (Balatoni Hajózási Zrt., Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége) a szigetről a félszigetre költöztettük át. Az újonnan létrejött üzemi területet mesterséges dombként alakítottuk ki, mely a félszigetet uralva, de külső környezetétől eltakarva működik. Az üzemi terület befelé nyílik meg, illetve a két egységnek két visszahúzással önálló teret alakítottunk ki munkaterületként (az egyik a megtartandó jelenlegi irodaépület).
A Balatoni Hajózási Zrt. téli hajótárolási, karbantartási, javítási feladataihoz az új szárazdokkot az üzemi terület déli részén javasoltuk kialakítani. Ettől délre, illetve a híd és rávezető emelkedő út között egy háromszintes parkolóházat terveztünk, kelet felől mesterséges dombbal eltakarva. A fő parkolási felületként szolgáló terület egyszerre képes kiszolgálni a vitorlás és a turisztikai funkciók igényeit is.

A sziget északi részén az új gasztronómiai és szórakoztató központ van. Az újépítésű éttermek, bárok és kávézók valamint a kiállítótérrel és galériával felélesztett értékes meglévő épületek a pezsgő nyári élet helyszínei lehetnek. A létrejött északi csúcs Siófok új lüktető, családbarát közösségi területe kitűnő kilátással és vízkapcsolattal. A sziget déli részére kisebb üzleteket, kereskedelmi egységeket terveztünk. A szigetre két gyalogoshíd vezet: egy, amelyről akár a vadvízi állatok etetése is lehetséges és egy másik, vízszintes síkban kifordítható, így a hajóközlekedés zavartalanul megoldható.

A félszigeten létrehozott üzemi funkciók „befelé fordulnak”, mely a város és a kikötő irányába intenzív növényvilágával (gyep és cserjeszint) jelenik meg. Nagyfelületű zöld felület eltakarja, elrejti a zavaró hatású funkciókat, azonban szép, természetközeli hangulatot sugároz.

A Mártírok útja felé főhomlokzattal forduló épületek kisebb utcafronti bővítményeit javasoljuk elbontani, ezzel a jellemzően autóval használt utcaképet megtisztítjuk. A tömbök másik oldalán, a Krúdy sétány felől minden kisebb épületegységet, illetve bővítést elbontásra javasoltunk, így új, két szint plusz tetőteres beépítést terveztünk azonos gerincmagassággal az egységes megjelenés érdekében. A tömb teljes területén aktív térfalakat (földszinten publikus felületekkel) hoztunk létre az intenzív térhasználathoz.
A terület északi részén, a rendezvénytér nyúlványaként egy kilátótornyot telepítettünk, mely a belvárosban található emblematikus víztorony vízparti párja, kilátással a kikötőre, a belvárosra a Mártírok útja irányába, az Arany és Ezüstpartra illetve a Balaton északi oldalára.
A terület elsődleges karakterét a díszkővel burkolt új rendezvénytér és a hozzá kapcsolódó sétányok, a Krúdy sétány és a Mártírok útja, valamint az új épületek adják. Az új rendezvénytér tájépítészeti elemei (szökőkút, pódiumszerű ülőfelületei, stb.) a meglévő fás területen egy rendkívül lüktető és természetközeli hangulatot hoz létre a parti területek gyalogos súlypontjában (Petőfi sétány, Krúdy sétány, új gyaloghíd). Az itt létrehozott hangulatot kívánjuk végig vezetni a város irányában a Krúdy sétány, valamint a tervezett kisebb teresedések mentén a Krúdy és a Mártírok útja között.

A Petőfi sétány a „Petőfi-móló” hatásaként a terepszinten „kitisztul”. A felszabaduló helyek révén újra valós, vizuális kapcsolatba kerülhet a sétány a stranddal és a vízfelülettel. A földszintes elemeket javasoljuk meghagyni és rendkívül eltérő hangulatú strand területét árnyékolókkal, párakapukkal és a mólón elhelyezett könnyűszerkezetes egységekkel egységesítjük. A mólóra fa könnyűszerkezetes vendéglátóegységeket terveztünk, elhelyezésüknél figyelve arra, hogy a sétány északi oldalán található értékes épületek kilátása ne sérüljön.

A Petőfi sétány hangulatát (térburkolat, utcabútorok, növényzet) javasoljuk a szállodák irányában folytatni a Beszédes József sétányig. Az így kialakított térrendszer mentén további fejlesztések indulhatnak meg. A szállodák előtt visszalépett parti területen egy új „stégrendszert” terveztünk, mely egyrészt lehatárolja a szállodák előtt vízfelületet (családbarát kialakítás – a gyerekek barát környezet), másrészt a vízfelületen, kisebb platformokon egyéb funkciókat javasoltunk (vízibár, napozóterasz, stb.). A terület új attrakciója a szaunaház (egészségház), mely a szállodák négyévszakos kihasználtságának egyik alappillére lehet.

A terület meghatározó tájépítészeti eleme a közterek hangulata (azonos díszburkolat, mint a kikötőben), a megemelt Petőfi-moló könnyűszerkezetes, fa megjelenése különböző pasztellszínekben a meglévő értékes platánsorral. A fehér és pasztelles színek hangulata uralkodik a strandon is, ahol a meglévő, eklektikus építészeti hangulatot fehér és pasztellszínű utcabútorokra és könnyűszerkezetes egységekre javasoljuk cserélni. A szállodák előtt a kültéri fa (vagy fa és műanyag kompozit) felületek uralkodnak mind a parton, mint a vízfelületen kiegészülve a tervezett, fával burkolt szaunaépülettel (egészségház).

Ütemezhetőség, megvalósíthatóság

Az ütemezésnél fontosnak tartottuk, hogy első ütemben a már működő funkciók váljanak hatékonyabbá, mint a Petőfi sétány átalakítása. Az új funkciók működésével a város már jól ismert parti szakasza – nagyobb forgalom mellett is el tudja látni feladatát (önkormányzati fejlesztés). Ezt követően a következő ütemben javasoljuk az ipari/üzemi terület áttelepítését a szigetről a félszigetre, majd az új parkolóház kiépítését (állami beruházás). Harmadik fázisban (de akár együtt a második fázissal) a kikötő keleti oldalának új elemeit tervezzük megvalósítani a rendezvénytérrel, az új utasforgalmi épülettel és kilátóval (önkormányzati fejlesztés). Utolsó lépésben, a terület markáns új eleme a sziget épül ki (magán- és önkormányzati fejlesztés) a kikötő keleti oldalának déli területeivel együtt.