A TELEP FUNKCIÓINAK SZERVEZÉSE

A telep funkcióinak szervezése, az épületek megjelenése és kialakítása elsősorban a sertéshízlalás technológiájának függvénye. Ennek téri és gépészeti igénye alapvetően befolyásolja az épületek geometriáját. Ezen kívül sarkalatos kérdés az egyes funkciók megközelíthetősége, a telepen és az épületeken belüli közlekedési útvonalak megfelelő szétválasztása.
Alapvető építészeti koncepcióként az állattartó csarnokok egy szervező egységre történő felfűzését tekintettük. Az összekötő folyosó vonalszerű kialakításban rendezi a dolgozói megközelítést a szociális blokktól, a sertések ki- és beszállítását lehetővé tévő rámpákat, a sertésnevelő csarnoképületeket és az átközlekedő raktárat. Erről a struktúráról egyedül a boncoló-égető épülete szakad le, azonban a telep egységét tekintve nem jelent ellentmondást.
Az épületek telepítése és belső kialakítása a technológiai folyamatok szerint történik, a funkciók a tenyésztési vonalra vannak felfűzve. Alapvető tervezési szempont emellett a telken belüli közlekedési útvonalak rendszerbe foglalása, ami nagyban függ a telepre érkező gépjárművek méretétől, fordulási térigényüktől, illetve a rájuk vonatkozó bejutási protokolltól (fertőtlenítés, mérlegelés). [03. tervlap]
A telep három zónára van osztva, melyek tovább szigorítják a be- és kiközlekedés lehetőségeit. A fekete zónát a telekhatáron kívüli terület jelenti. A telekhatáron belül szürke és fehér zónát különböztetünk meg. [02. tervlap] A fehér zóna a hízlaló csarnokok területét és kiszolgáló útjait, valamint a boncoló-égető épületét foglalja magába. Ide a dolgozók kizárólag a szociális épületen keresztül, bemosakodás útján juthatnak be. A zónahatár a szociális blokk portahelyiségénél zárul. Egy további határvonalat és csatlakozási pontot alkotnak az állatok ki- és beszállítását biztosító rámpák végpontjai, illetve a takarmányellátást kiszolgáló silók töltési pontjai.
Tömegalakítás tekintetében a jelentős fesztávok miatt, és az ideális szellőzés érdekében a nyeregtetős kialakítás a kiindulópont – a csarnokok mellett a kisebb épületekre is következetesen rákerül. A színhasználat a tájban való dominancia visszafogása érdekében három fő árnyalatra korlátozódik: fehér (homlokzatok, tetők, nyílászárók, függőeresz ejtőcsövek), zöld (homlokzati díszítőelemek, betétek, ereszcsatorna) illetve nyers betonfelületek, melyek csak a belső terekben jelennek meg.

AZ ÁLLATOK ÉLETTERE

Az állatok szállítása az épületeken kívül előbb tehergépjárművekkel, majd fedett-nyitott, hálóval zárt folyosón keresztül valósul meg – a telepen szabad állathajtás nem történik. A hízlaló csarnokok hosszoldala mentén, teljesen zárt hajtási vonalon, a karámokkal és hízlaló termekkel egy légtérben készülnek el a feltöltő és ürítő folyosók. A hízlaló csarnokok 4-4 nagyobb szekcióra oszthatók, melyek 2-2 sertéshízlaló teret foglalnak magukban. Egy sertéshízlaló tér 475 állat befogadását teszi lehetővé. A tereket az etetőrendszer tagolja további szakaszokra. Minden etető egységhez tartozik egy mérő-válogató rendszer, amely minden sertést súly alapján vezet a megfelelő takarmánytípushoz. A vágási súlyt elért sertések az etetési terület mögötti leválogató területre kerülnek. [04. tervlap] A hízlaló csarnokok trágyalagúnás rendszerrel készülnek. A sertések beton taposórácsokon mozognak, amely lehetővé teszi a trágya lagúnába jutását. [05. tervlap] Innen a padozaton keresztül, dugók segítségével lehet a trágyát leereszteni, amely gravitációsan egy átemelő aknába, majd a szeparátor épületen át, szivattyú segítségével hígtrágya tároló tavakba kerül. [03. tervlap]

KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK FUNKCIONÁLIS ISMERTETÉSE

SZOCIÁLIS ÉPÜLET
A szociális épületben kap helyet a porta, melynek fő rendeltetése a telepre érkező személyzet és teherforgalom kontrollálása, a rakodófelületek felügyelése. A fehér és a szürke zóna határa a porta és az öltözők közötti előtérben húzódik. A dolgozók egy nyílásba helyezett padon keresztül, a szennyezett lábbelit kívül hagyva, majd a zuhanyzón áthaladva juthatnak be a fehér zónába. A kívülről érkező tárgyak és dokumentumok is csak egy fertőtlenítő kapun keresztül kerülhetnek át a zónahatáron. A szociális blokk és a hízlaló csarnokok kapcsolata a csizmamosó helyiségen át létesül, innen nyílik a csarnokokat összekötő folyosó.
Az összekötő folyosóról érhetők el a hízlaló csarnokok. A csarnokok feltöltési oldalánál villamos és épületgépészeti helyiségek kerültek kialakításra. Ezek mellett nyílnak a sertésnevelő terek feltöltő- és leürítő folyosói. Az épület szellőzését a hosszhomlokzaton elhelyezett légbeejtők, illetve mennyezeti kürtőkben elhelyezett ventilátorok oldják meg. Míg a természetes világítást a hosszhomlokzaton elhelyezett műanyag ablaksor adja.

ÁTMENŐ RAKTÁR
Az összekötő folyosót az átmenő raktár épülete zárja. Ezen keresztül érkeznek a gyógyszerek, fertőtlenítő szerek, a szociális épület működését biztosító eszközök. Mind ezek az eszközök, mind a csarnokokhoz tartozó, belső utakon közlekedő gépjárművek kizárólag a zárt térben történő fertőtlenítés útján juthatnak a fehér zóna területére. Az épületben a két nagyobb alapterületű helyiség, a gépjármű tároló és a raktár mellett két kisebb helyiség, veszélyes hulladék tároló és karbantartó műhely került kialakításra.

BONCOLÓ-ÉGETŐ
A boncoló-égető épület a telep többi épületével nincs közvetlen fizikai kapcsolatban, rendeltetése viszont ugyanannyira jelentős. A beteg, vagy elhullott állatok a csarnokok hátsó bejáratán át, a belső közlekedésre rendszeresített gépjárművekkel érkeznek a boncolóhoz. Itt előbb a hűtőkamrába kerülnek, ahol a szakember megérkezéséig tárolják őket. A boncolást követően a tetemet és maradványait a fedett-nyitott épületrészben elhelyezett égetőbe helyezik, majd megsemmisítik. Az épület a fehér és a fekete zóna határán helyezkedik el, bejárati kapcsolata azonban nincs – a hulladékot az épület homlokzatán kialakított kapun keresztül juttatják az azt elszállító járműhöz.