A BIM (Building Information Modeling) egy digitális tervezési módszer, amely lehetővé teszi az épület teljes modelljének létrehozását, a modell használatát üzemeltetési célból az épület teljes életciklusa alatt. A BIM modell tartalmazhatja az épület teljes tervezési és építési folyamatának információit, beleértve a geometriai adatokat, az anyagokat, a mennyiségi adatokat, stb.

A tervezés során segít a tervellenörzésben, a kivitelezés során a hibák azonosításában, üzemeltetés során leltározásban, karbantartásban, pl.: bérlemény kiadásában, helyiségkönyv létrehozásában.

Egy BIM alapú modellhez utólag is számtalan információ hozzáfűzhető, egyedi igényekhez igazítva. A modell megléte felgyorsítja a későbbi felújítási és az esetleges beruházási projektek előkészítését.

Az építési törvények fejlődése a BIM alapú adatszolgáltatást a közeljövőben kötelezővé teszik, állami beruházások esetében mindenképpen, de várható a szemlélet kiterjesztése a piaci szereplők számára is.

Amennyiben nem csak az építész szakág, hanem a gépészet, technológia, épületvillamosság is BIM alapokon készül, komplex ütközésvizsgálat végezhető az épületre.

A modell szintén alapja egy jó látványtervnek vizualizációnak.

Az életciklus vizsgálat egy olyan módszer, amely az épületek teljes élettartamán vizsgálja az épület tervezési, építési, működtetési és fenntartási költségeit. Egy átfogó megközelítés, amely figyelembe veszi az épület tervezésétől kezdve a végleges elbontásig terjedő időszakban felmerülő összes költséget.

Az életciklus vizsgálat szempontjából fontos tényezők közé tartozik az épület építési anyagai, az energiahatékonyság, az üzemeltetési költségek, az épület fenntartása, valamint az épület elbontása és az újrahasznosítás lehetőségei.

A költségoptimalizálás szempontjából az életciklus vizsgálat hasznos lehet, be tudja mutatni, például egy drágább kezdeti költségekkel telepíthető fűtési rendszer megtérülésének idejét így összevethető egy olcsóbb bekerülésű, de drágább üzemeltetésű, karbantartási igényű rendszerrel.

Az életciklus költségeinek számbavétele lehetővé teszi az épület teljes élettartama alatti költségek pontosabb becslését, amelyekbe az épület tervezési, építési, működtetési, rendszeres és eseti karbantartásimunkái és elbontási költségei is.

Ezáltal a beruházók épületüzemeltetők megalapozottabb döntéseket tudnak hozni.

Az épület építésének költségcsökkentése szempontjából a tűzvédelmi szimulációk alkalmazása számos előnnyel járhat, amelyek az OTSZ és a TVMI előírásainak betartása mellett is teljesülnek.

ACÉLSZERKEZETEK VÉDELMÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA:

A tűzvédelmi szimulációk lehetővé teszik az acélszerkezetek tűzvédelmi szintjének ellenőrzését, és lehetővé teszik a védelem optimális kialakításának meghatározását. Ennek eredményeként elkerülhető a felesleges vagy túlméretezett tűzvédelmi rendszerek kiépítése, és az esetleges többletköltségek.

NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉG IGAZOLÁSA:

A tűzvédelmi szimulációk lehetővé teszik az épület befogadóképességének ellenőrzését tűz esetén,  elkerülhetők az esetleges túlzott méretű tűzvédelmi rendszerek kiépítéséből adódó felesleges költségek.

HŐ- ÉS FÜSTELVEZETŐ RENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSA:

A tűzvédelmi szimulációk segítségével a hő- és füstelvezető rendszerek optimális elhelyezése és kialakítása ellenőrizhető, ami javíthatja az épület tűzbiztonságát és csökkentheti a károkat. Az optimalizált rendszerek kedvezőbb árban kivitelezhetők, mint a felesleges vagy túlméretezett rendszerek.

KIÜRÍTÉSRE SZOLGÁLÓ ÚTVONALAK OPTIMALIZÁLÁSA:

A tűzvédelmi szimulációk lehetővé teszik a kiürítésre szolgáló útvonalak optimális elhelyezésének és kialakításának ellenőrzését, így a kiürítési idő csökkenthető, ami szintúgy javíthatja az épület tűzbiztonságát és csökkentheti a károkat.