A telepítésnek ez a módja két fő megközelítési tengelyt határoz meg. Közülük egy a Szent Anna kápolnától az erdőn keresztülvezető jelenleg is meglévő ösvény által meghatározott tengely. A második erre  merőlegesen a facsoport felé mutató tengely. Ez a két egymásra merőleges tengely jó lehetőséget biztosít arra, hogy az ideiglenes misehely főoltára és a kialakított új Szűz Mária kápolna egymással a klasszikus templomépítészeti szervezési elveknek megfelelő pozícióba kerüljenek egymáshoz képest.

A FELADAT ÉRTELMEZÉSE

A pályázati kiírás szerint a feladat a Normafán egy a Szűz Mária a Világ Királynője Engesztelő Kápolna számára állított emlékhely és egy szabadtéri misehely kialakítása. A kialakítás módjának és pontos funkcionális tartalmának meghatározásában nagy szabadságot hagy a kiírás.
Hogy pontosan meg tudjuk határozni a tervezendő műszaki alkotás milyenségét mélyebben megvizsgáltuk a terület, és a Szűz Mária a Világ Királynője Engesztelő Kápolna történetét. Minden szempont figyelembevételével ebből azt a következtetést vontuk le, hogy Natália nővér látomásának legmegfelelőbb módon egy kicsi, de teljes értékű kápolna megvalósításával lehet emléket állítani.
Számos kortárs építészeti példában láthatjuk, hogy napjainkban a kápolna funkciókörét egészen szabad értelmezésben fogalmazzák meg az építészek. Mint ahogy azt a kiírás is említi, ezen a helyen feltehetően nincsen szükség egy nagyméretű templom megvalósítására, így itt Normafán is lehetőség lehet arra, hogy a Natália nővér látomásában szereplő kápolna – habár nem eredeti formájában – különösen nagy beruházási költségek nélkül is megvalósítható legyen.  Abból viszont, hogy az Engesztelő Kápolna emléke köré egy aktív tevékenységgel rendelkező egyesület szerveződött mindenképpen következik, hogy van igény a helyszínen Szűz Mária engesztelésének szakrális tevékenységére.
Ez a tevékenység a helyszínen, bizonyos formában, jelenlegi is meg tud valósulni a Szent Anna kápolnában. Jelenléte mutatja, hogy a szakrális funkció már igen régóta jelen van Normafa területén. Azonban a két kápolna szétválasztása több okból is indokolt lehet. Először is Natália nővér látomásakor a Szent Anna kápolna már állt, így a látomásban szereplő kápolna mindenképpen új épületet jelentett. Ahhoz, hogy a pályázati kiírás feltételeit kielégítő műszaki alkotást hozzunk létre szükséges egy konkrét építmény felépítése. Amennyiben ez az új épület a Normafa életét nem befolyásolja negatívan és az egyházi költségvetést sem terheli meg különösen nagy mértékben, semmi indok nem szólhat az ellen, hogy ezt egy kápolna formájában fogalmazzuk meg. Ezen kívül a Szent Anna kápolna már önmagában is egy, a Szűz Mária a Világ Királynője Engesztelő Kápolnához képest eltérő értéket képvisel. A látomásban szereplő Engesztelő Kápolna funkciója jelentős mértékben el tudná homályosítani a Szent Anna kápolna jelentőségét, viszont egy tisztább formájú visszaállítása szép gesztus lehet a hely vallási hagyományainak tisztelete irányában.
A történelmi elemzésekből tehát úgy ítéltük meg, hogy a Szűz Mária a Világ Királynője Engesztelő Kápolna számára állított emléképítmény egy teljes értékű kápolna kell, hogy legyen. A kiírás ezen kívül még egy szabadtéri misehely megvalósításának igényét fogalmazza meg. Ennek mi, mind az esővel szemben védő fedését, mind pedig a liturgia lebonyolításához szükséges elemeit, mint az oltárt vagy a tabernákulumot mobil formában fogalmazzuk meg. Ezt azért gondoltuk így, mivel ezeknek a tárgyaknak anyagi valóságukban is szakrális jelentőségük van, így semmiképpen sem szeretnénk rongálásnak vagy összefirkálásnak kitenni.

HELYSZÍN ELEMZÉSE

A kiírás két különböző helyszínt irányoz elő az épületegyüttes elhelyezésére. Ez a két helyszín közül a mi választásunk a 1944.-ben építeni kezdett, a háború alatt viszont minden anyagi vonatkozásában megsemmisült kápolna helyén álló emlékmű és hat fából álló facsoport közvetlen környezetére esett. Elsősorban azért, mert a két helyszín közül ez kapcsolódik szorosabban a Natália nővér látomásában szereplő kápolnához. Másfelől viszont a Szent Anna kápolna működését szeretnénk az eredeti funkciójához minél közelebbi állapotba visszaállítani, így nem tartottuk volna jó ötletnek a beavatkozásokat ezen a helyen végrehajtani.

ALAPRAJZI MŰKÖDÉS

A kápolna beltere Szűz Mária engeszteléséhez kapcsolódó két szakrális tevékenységnek biztosít helyet. Egyszer imahelyet biztosít a Szűz Mária oltár előtt, másodszor pedig lehetőséget biztosít az engeszteléshez használt gyertyák meggyújtására és elhelyezésére. A Szűz Mária oltár a bejárattól távolabb eső részen helyezkedik el, egy elhúzott pozícióba, ami lehetőséget biztosít arra, hogy az előtte imádkozó ember a külső szemlélők elől takart helyzetbe tudjon kerülni. Ebben az esetben a Szűz Mária oltár is takart helyzetű. Ez nem jelent problémát abban az esetben, ha a kápolna ajtaja nyitott állapotban van, mert így a hívek az oltárt meg tudják közelíteni. Feltételezhető azonban, hogy a kápolna csak akkor lehet nyitott állapotban, ha erre az időszakra az oltár őrzése biztosítható. Ebből adódóan az év nagyobb részében feltételezhetően zárt állapotban lesz. Hogy ebben az esetben is biztosított lehessen a kápolna használata a hívek és a zarándokok számára, az épület zárását egy olyan eltolható homlokzati panellel oldottuk meg, ami az épület zárt állapota esetén a bejáratot zárja, nyitott állapota esetén az oltárt takarja. Így biztosítható, hogy a kápolna zárt állapota esetén az oltár és a rajta elhelyezett szobor látható állapotba kerüljön. A szobor értékvédelmét egy fém rácsszerkezet biztosítja. Ez olyan módon kerül kialakításra, hogy zárt állapotban is egy minimális méretű belépést engedjen a tér belsejébe.

A kápolnával szemben az átellenes oldalon egy sekrestye/öltöző helyiség található, egy hozzá tartozó wc-vel. Ez lehetőséget biztosít misék esetén egy–két ember átöltözésére. Ebben a helyiségben misekellékek állandó tárolására nincs lehetőség. Mind a kápolna, mind a sekrestye mellett található egy kelléktároló, előkészítő helyiség.

A fix épületek közötti téren kerül elhelyezésre az ideiglenes oltárfedés és a liturgiához tartozó mozgatható elemek. Abban az esetben mikor nem kerülnek használatra az előbbiekben említett kelléktároló helyiségekben kerülhetnek elhelyezésre. A szentély helyén, mikor az nem kerül misék lebonyolítására használatra, néhány fix ülőhely ott marad. Ez lehetőséget biztosít, hogy az épületegyüttes ebben az időszakban zarándokpihenőhelyként funkcionáljon.

ANYAGHASZNÁLAT

Az épülettömeg anyaghasználatát leginkább uraló anyag a fa zsindely. Ez a természetes anyag jó illeszkedést biztosít az épület számára a természeti környezetbe. A zsindely ezen kívül a Kárpát Medence hegyvidéki templom építészetének is sűrűn alkalmazott anyaghasználata.

Ennek ellenpontjaként a templom motívum „elmetszett” felületein szálcement anyagú táblás burkolat kerül alkalmazásra, amely kőszerű hatásával szintén természetes érzetű anyag. Nehéz kőszerű megjelenésével mégis kellő kontrasztba tud kerülni a fa zsindellyel, olyan módon, hogy az egész épület összhatásában mégis harmonikus tud maradni.

Ez az anyaghasználat mind az épület homlokfelületén, mind pedig a belső tereiben megjelenik. Az épület homlokfelületén a lemezburkolat perforált kialakítású, ami lehetőséget biztosít arra, hogy az épületben égő gyertyák fénye, az épület zárt állapota esetén is látható legyen.

Az ideiglenes kialakítású oltárfedés általános fa ácsszerkezetű vázszerkezettel készül, és egy öntisztuló nanotechnológiás fehér kültéri ponyvával kerül lefedésre. A ponyvaszerkezet a fedés oldalsó felületein egy függöny hatású térelhatároló szerkezetként is megjelenik. Ez az anyaghasználat az ideiglenes fedés könnyedségét megtartva hangsúlyozni tudja a szentély területének tisztaságát.

ALKALMAZOTT MŰSZAKI MEGOLDÁSOK

A kialakított épületek fa könnyűszerkezettel kialakíthatók. A fa templomépítészet a Kárpát Medence hegyvidéki területein tipikus építési módszernek tekinthető. Így ez a könnyűszerkezetes építési módszer nemcsak az épületek gazdaságosabb kialakítását teszi lehetővé, hanem egy szép idézetét is képezi, ennek a hazánkból kiveszőben lévő, mégis tradicionális építési rendszernek.
Az épület egyszerű sávalapozásokkal elkészíthető. A könnyűszerkezetes rendszerben a zsindely fedés rétegrendje könnyen kialakítható. Mivel a vízzáró zsindelyfedés az épület falára is lefordul ereszek kialakítása nem szükséges. A könnyűszerkezetes rendszer ezenkívül szintén lehetővé teszi azt, hogy az épület kivitelezése aránylag kis gépi munkaigénnyel elvégezhető legyen, ezáltal a természeti környezetet minél kisebb mértékben rongálja meg.