Pécs hosszabb távú fejlesztési koncepciója, a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében megkezdett kulturális és oktatási irányban halad tovább, ahol az egyetem mint a tudás, a szellemi központ működése és fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. A közelmúltban megvalósult fejlesztésekhez hasonló beruházások fogalmazódtak meg az elmúlt hónapokban, mely szerint a következő 30-50 évben Pécset a Kárpát-medence délnyugati részének urbanizációs központjává szeretnék fejleszteni.
A város működését és vonzását előtérbe helyező fejlesztéseket szorosan együtt kell kezelni az egyetem, mint Pécs városának fő fejlesztési “motorjaként” szolgáló intézet elképzeléseivel. Mindenki közös érdeke a másik fejlődése, ezért a város és az egyetem tereinek együttes tervezése mellett érhető el,  hogy a város és az egyetem fejlesztései szinergiákat teremtsenek. A cél egy olyan együtt gondolkodás elindítása, ahol az egyetemi területek a városi terekbe teljes mértékben integrálódnak és oktatási, közösségi, valamint rekreációs területekké alakulnak, vagyis a most működő fizikailag a településszövetből leválasztott telephelyek (telkek és épületek csoportja) nyitott egyetemi kampuszokká, mindenki által elérhető városi felületekké válnak.

A Pécsi Tudományegyetem egymástól elszórt, a környezetükhöz nem integrált tömbökből egy olyan fejlesztési elveket határoztunk meg, melyek alkalmazásával az egyetemi olyan 21. századi oktatási térré válik, mely Pécs város környezetével szimbiózisban, azzal együtt “él és lélegzik”.
Olyan vízió alapjait kívánjuk megfogalmazni, mely megvalósításával új egyetemi terek jönnek létre, melyek a kor igényeihez illeszkednek, és a változásokat folyamatosan képesek befogadni. A 6 pontban megfogalmazott fejlesztési elvek önállóan, csak az egyetem területeire vonatkozóan is jelentős változásokat eredményezhetnek, azonban a legjobb hatás elérésének érdekében más szereplőkkel (város – hálózatok, magánberuházók- szolgáltatások) közös cselekvés szükséges.

A Pécsi Tudományegyetem telephelyeinek “campusszá” fejlesztéséhez a következő alapelveket használtuk fel:
INTEGRÁLÓDÁS A KÖRNYEZETHEZ, HELYI KÖZÖSSÉGEKHEZ
A természeti környezet és a kapcsolódó helyi közösségek tudatos integrálása a Campus működésébe, funkcióiba.”

GYALOGOS, KERÉKPÁROS ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSE, PARKOLÁSI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA
A közlekedési kapcsolatok rendezése (külső és belső hálózatok kiépítése), ahol a gyalogos, kerékpáros és a közösségi közlekedés élvez elsőbbséget a közlekedő és parkoló autókkal szemben.

„ZÖLD” ÉS FENNTARTHATÓ ÉPÜLETEK ÉS KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZET LÉTREHOZÁSA
„Környezetbarát, természetközpontú és fenntartható terek tervezése, ami a globális trendek (energiatudatosság, természet megőrzése) mellett kellemes oktatási környezetet eredményez, illetve fontos egyetemi kutatások alapjául szolgálhat (in-situ kutatások).

AKTÍV HALLGATÓI ÉLETET, „ÉLMÉNYGAZDAG” KÖRNYEZET
„A kortárs új Campusok a hallgatói élet minőségét igyekeznek javítani. A belső és külső terek az oktatási funkciók mellett egyre inkább vegyes funkciók kialakítást javasolják (campus=nyitott, mindenki számára elérhető városi tér, de elsődlegesen a diákok tanulási és szabadidős tevékenységére szervezett)”.

TÉRSZINTI KAPCSOLATOK AKTIVIZÁLÁSA
„A külső és a belső terek közti markáns vonal megszüntetése (zárt a környezetükre kevésbé reagáló térfalak), az új épületek megnyitása a környezetük felé, hogy ezzel is minél vonzóbb és lüktetőbb teret alakítsanak ki a közvetlen külső környezetükkel (eltakarás, elbújás helyett nyitás).”

HELY TARTÓSSÁGÁNAK ÉS ALAKÍTHATÓSÁGÁNAK ELŐTÉRBE HELYEZÉSE
„A meglévő, kiépített felületek újragondolása, és a tervezendő terek multifunkcionális használatának támogatása.”

A PTE ÁOK telepehelyet vizsgálva kitűnik hogy a telek beépítettsége a számok alapján lehetőséget ad további épületek elhelyezésére. A jelenlegi 23,7%-os beépítettségi mutató és a hozzá társuló 38,5%-os zöldfelületi érték egy kellemes, “ligetszerű” kialakítást eredményez.
A burkolt felüli mutató (37,8%) azonban jelentősnek mondható és talán ennek a felületnek az újraprogramozása a legfontosabb feladat, mivel nagy részt a tömb belső területén kialakított felszíni parkolóhelyeket szolgálja ki és “elveszett” térként értelmezhető.
A hatályos országos jogszabály (OTÉK) és az abból építkező helyi önkormányzati rendelet (HÉSZ- Helyi Építési Szabályzat) a terület aktuális építési övezeti besorolása (“Vk” – Központi vegyes terület) alapján is lehetőséget biztosít a beépítés növelésére , mely azonban veszélyezteti a terület zöldfelületi struktúráját, park jellegét.
Összegezve a lehetőségeket, a Szigeti út – Honvéd utca – Ifjúsági út – Kürt utca által lehatárol tömb telke jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik, azonban hosszabb távon esetlegesen megjelenő új beépítéseket egységes “kampusz-vízió” mentén kell kialakítani, szem előtt tartva a külső terek rendszerét.

PROBLÉMATÉRKÉP

A PTE ÁOK tömb vizsgálatainak szintéziseként a következő problémákat tártuk fel:

• A vizsgált területen, főleg az északi és középső sávban, több zavaró megjelenésű, és/vagy alul hasznosított épület található
• A telephely teljes területének körülbelül negyede „autók által elfoglalt” burkolta vagy füvesített terület (autóinvázió)
• A telephelyfejlesztés szempontjából olyan funkciót is találtunk melyek zárványként, „idegen testként” jelennek meg a tömbön belül
• Az értékes zöldfelületi mutatóhoz nem társul minőségi érték, azaz több helyen, a „perifériákon” a zöldfelülete senki által nem használt területekként működnek (kerítés effektus)
• A telephely tömbjével szomszédos városépítészeti szövetek kapcsolata több helyen nem megoldott egyrészt a városi közösségi terek működése miatt, másrészt a tömbön belül a beközlekedési pontok korlátozott száma miatt

A PTE ÁOK tömb problémáit vizsgálva három elkülönülő problémaforrást jelöltünk meg:

1. funkció idegen és/vagy alul hasznosított épületek: a tömb belső szövetében a keleti és a nyugati térfalban számos olyan egység található mely az egyetemi “kampusz” funkcióhoz kevésbé illeszkedik ezért ezek újragondolását, még inkább megszüntetését javasoljuk (idegen testként a terület közepén működő és kerítéssel lekerített óvoda vagy szállítmányozási irodaépület – külső használó).

Ehhez kapcsolódóan olyan elemeket is találtunk mely a terület működéshez, üzemeltetéséhez szükséges, azonban azok elhelyezkedése, a tömb közlekedési rendszerét nézve rossz helyen található (állatház, transzformátor).

2. A terület másik intenzív problémája a túlzott kiterjedésű felszíni parkoló (mely gyakran nem is elég a túlzott parkolási “kedv” miatt). Ezek a felületek egyrészt az értékes terepszinten a hallgatói éle elől veszik el a szabad tereket, másrészt pedig a vizuális látványt rombolják, a területet az “autók fogságába helyezik”.
3. A tömb területén a zöld infrastruktúra rendkívül értékes, azonban elhanyagolt. A “zöld” megújítása, ráncfelvarrása, mai igények alakítása (burkolatok, utcabútorok, világítás, stb. megújítása) elengedhetetlen, annak érdekében hogy az egyetemi polgárokat és a telephely szűkebb-tágabb környezetében élőket is vonzva a terület, és ezáltal közösségi élettel töltődjön meg.

ÉRTÉKTÉRKÉP

Városépítészeti szempontból a PTE ÁOK tömb legfőbb értékei az épületállomány (telepítése és karaktere), a több helyen ligetes környezet (városi oázis) illetve a rendkívül jó közösségi közlekedési kapcsolatok.

1. A feketével jelölt épületállomány értékes architektúrával rendelkezik a terület funkciójához illeszkedő térhasználattal, illetve a telepítésük által létrehozott külső teresedések jó arányúak.
2. A terület nagy értéke ligetes beépítés és a zöld infrastruktúra. A problématérképen is bemutatásra került elemek, az ott leírtakat is figyelme véve, a terület legfőbb értéke mivel ez az a “plusz” mely jó és élettel teli közösségi élet alapkelléke.
3. A korábbiakban bemutatott közlekedéselemzés a tömb gyalogosan, kerékpárosan és közösségi közlekedés által is jól megközelíthető terület.

Tágabb értelmezésben a kapcsolódó üres vagy alul hasznosított területek is “értékként” tudnak megjelenni. A vizsgált tömbtől délre elhelyezkedő Lovarda-tömb beépítetlen területe (illetve az alatta két alul hasznosított ingatlannal együtt) jelentős fejlesztési potenciált rejt magában az egyetemi kampusz területének bővítésére.

FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ÜTEMEZÉSSEL

TÖMB SZINTŰ MŰKÖDÉS

A telephelyfejlesztési tervben az elsődlegesen vizsgált tervezési terület északról az Ifjúság útja, nyugatról a Kürt utca, délről a Szigeti út, keletről a Honvéd utca által határolt tömb. Ez jelenleg a szabályozási terv szerint egy jogi telekként (hrsz. 3206) értelmezhető, amibe egyedül a terület délkeleti részén található gázfogadó (hrsz. 3213/2) ékelődik be külön egységként. A tervben bemutatott fejlesztések, mint ahogy azt az anyag korábbi analízisei alátámasztották, törekednek a tömb szinten túlmutatni és az ÁOK tömbnek a Nyugati kampusz többi tömbjével kialakítandó kapcsolatát is elősegíteni. Ez a törekvés a későbbi ütemekben elsősorban a Honvéd utcán, a Kürt utcán, a Váci Mihály utcán és az Ifjúság útján konkrét tájépítészeti beavatkozásokban is megnyilvánul.

MEGLÉVŐ ÁLLAPOT TÖMB SZINTŰ MŰKÖDÉSE

BEÉPÍTÉSI MORFOLÓGIA
A tömböt építészeti tömegformálásában erősen uralja a terület két fő épülete az ÁOK elméleti tömbje, és az utóbbi években felújított Janus Pannonius Klinikai Tömb. Az egyik az északi telekhatár mentén, a másika déli telekhatár mentén elhelyezkedő szabadon álló jelentős méretű épülettömeg. Az ÁOK épülete Baranya megye legnagyobb nettó alapterületű középülete. Ez a két hatalmas méretű épület melletti többi épület alapvetően esetleges telepítettséget és építészeti karaktert mutat. Ez alól kivételt képez, egyszer a Honvéd utca és a Szigeti út sarkán elhelyezkedő két épület, amely a terület egy korábbi fejlődési ütemének a nyoma, és egy végiggondolt sarokátfordulást biztosít az említett két utcának. Ezen kívül egy viszonylagos végiggondoltságot mutat még az ÁOK elméleti tömbtől keleti irányban elhelyezkedő két épület. Ezek az előbbiekben említett két épülettel ellentétben nem képeznek szép sarokátfordulást, de már elindítanak egy morfológiai szempontból értékelhető épületsort. A telephelyen található többi jelenlegi épület esetleges beépítési formát mutató “gazdasági melléképület” karakterjegyű beépítés. A terület jelenleg a klasszikus kampusz kialakítás elvei szerint kerítéssel teljes kerületében körbekerített. Ennek ellenére a területre ellenőrzött beléptető rendszerrel csak az autósforgalomra vonatkozóan rendelkezik. A terület domborzati viszonyaiban egy erős észak dél tengelyű lejtéssel rendelkezik, és ezen kívül a kelet nyugati tengelyében is lejt egy minimális, de az épület és térszintek telepítésében már érzékelhető mértékben.

FUNKCIONÁLIS TARTALOM
Az érintett tömb jelenlegi állapotában két fő funkcióval rendelkezik, egyszer az Általános Orvostudományi Kar oktatási és kutatási funkciójával, másodszor pedig a Janus Pannonius Klinikai Tömb egészségügyi funkciójával. Jelenleg ebbe a funkcionális rendszerbe zárványként egy óvoda funkció ékelődik be. Az oktatási funkció a telephely összes épületében megjelenik valamilyen szinten, az előbb említett óvodán, valamint a kizárólag raktározási funkciókat betöltő épületeken kívül. Az egyetemi oktatási funkció, mint az általánosságban is kimondható, sok összetett rész és kiszolgáló funkcióval rendelkezik. Ezek nagy részét a jelenlegi épületek el tudják látni, azonban nagy hiányosságok tapasztalhatóak ezekben a mellékfunkciókban a sport és az éttermi funkciók terén. A területen található elsősorban oktatási funkciók elsősorban belső használatúak, azaz jellemzően a kar hallgatói által használtak. Ezekre alapvetően nem jellemző, hogy olyan szolgáltatásokat biztosítson ami külső használók számra is elérhető, elérendő. A klinika tömb egészségügy funkciót a szélesebb társadalom is igénybe veszi, azonban ezt az épület jellemzően kívülről közelítik meg a használók, és jellemzően így nem kerülnek az emberek a tömb belsejébe bevezetésre.

BELSŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI FORGALOM
A terület jelenlegi állapotában körbekerített. A kerítésen jelen helyzetben két fő autós kapun keresztül – portaszolgálati ellenőrzésen átesve – lehet a területre bejutni. Ez a két kapu biztosítja a tűzoltóság számára is a tűzoltójármű, a telken belül a számára kijelölt helyre történő eljutásának lehetőségét. Rendelkezik a terület még a Kürt utca északi részén egy feltöltési bejárattal, amelyen keresztül a garázsokba, valamint az itt lévő raktárak feltöltési bejárataihoz lehet eljutni. Ezen a kapun keresztül csak az erre felhatalmazott személyek közlekedhetnek. Egy ehhez hasonló feltöltési bejárattal rendelkezik még a Honvéd utca középtengelyében található, belső udvaros raktárépület. Ezen a bejáraton keresztül azonban, nem az egész tömbbelsőbe, hanem csak ennek az épületnek a belső udvarába lehet eljutni. A Honvéd utca északi részén található a Klinikai tömb mentős bejárata, ami a mentőautók közlekedésének biztosítása érdekében szabályzott behajtási rendszerrel rendelkezik. A területen belül jelenleg egy igen összetett, körbejárható autós forgalom kerül lebonyolításra. A tömbbelsőben található parkolóhelyek végiggondolatlan kialakításúak és szétszórt helyzetűek. A parkolók a terület szinte minden egyes részegységében megtalálhatóak, erősen lerontva ezzel a telephely zöldterületeinek érdemleges, és élvezhető használhatóságát.

BELSŐ ZÖLDFELÜLET ÉS GYALOGOS RENDSZER
A terület jelenlegi állapotában aránylag nagy mértékű zöldfelületi százalékokkal rendelkezik, és jelentős mennyiségű árnyas fával betelepült. A zöldfelületi rendszer mégis lényegében kihasználatlan, ami több okból is ered. Problémát jelent egyszer az, hogy a két nagy épületnek csak kis méretű felnyitása van a tömbbelső felé. Ezt a helyzetet tovább rontja az, hogy az elméleti tömb északi bejáratánál a hallgatókat még egy parkoló sor is elvágja a parktól. A klinika épülete csak minimális mértékben irányít embereket a parkba és ennek a déli kijárata egy szint különbséggel el van emelve a parktól, ami szintén akadályt képez. Az elméleti tömb előtti déli parkrész alapvetően jól használható lehetne, de városi polgároktól jelenleg a kerítés vágja el, a hallgatók pedig a belőle hiányzó élet miatt nem használják szíves ezt a parkrészt. A zöldfelületeken található árnyas fák jó hangulatot adnak ezeknek a parkos területeknek, azonban ez a faállomány mára elöregedett, így ennek megújítás mindenképpen szükséges. A belső területek gyalogos közlekedési rendszerére jelen állapotban az a jellemző, hogy a fő funkciók a terület pereme felé orientálódnak, így ezeken a részeken jól kialakítottak. A terület belső részire az általános, funkcionális gyalogosforgalom már nem jut el, így az itt kialakított közlekedési utak esetleges jellegűek. A területre a korábban említett autós kapukon kívül, más kizárólagosan gyalogosok számára kialakított kapukon keresztül is be lehet jutni. A gyalogos bejáratok és útvonalak egyben a kerékpáros útvonalakat is jelentik. Kerékpár tárolók jelenleg erősen centralizálva az elméleti tömb déli homlokzata mentén vannak kialakítva.

1. ÜTEM TÖMB SZINTŰ MŰKÖDÉSE

BEÉPÍTÉSI MORFOLÓGIA VÁLTOZÁSA
Ebben az ütemben a legjelentősebb változtatást az ÁOK elméleti tömbhöz hozzáépítésre kerülő új elméleti tömb beépítése jelenti. Ez az épület már kellőképpen jelentős méretű ahhoz, hogy a telephelyet uraló két nagy méretű épület mellett a terület fő húzásvonalainak részét tudja képezni. Ez az épület a telephely középső részére kerül telepítésre. A terület közlekedési rendszerének fejlesztése érdekében a nyugati oldalon a Kürt utca mentén elhelyezkedő kisebb méretű magastetős épületek elbontásra kerülnek. Ezzel a terület beépítettségének esetlegességének feloldása már érzékelhetően megtörténik, de még több olyan épület is marad ami ezt a korábbi hangulatot hordozza magában. Különösen jelentős elhelyezkedésbeli zavart jelent ebben az ütemben az, hogy a Honvéd utca menti raktár/állatház épülettömeg az új épülethez zavaróan közel kerül. Ebben az ütemben kialakításra kerül már a telephely belsejében a hosszú távú koncepcióba is beleilleszkedő park tájépítészeti fejlesztése. Ennek a tájépítészeti fejlesztésnek hosszútávú célja a terület körüli kerítés elbontása. Mivel jelent ütemben a tájépítészetnek elsősorban még csak a terület középső részére vonatkozó része készül el, a kerítés lebontás elsősorban csak a déli területhatár mentén tud megtörténni.

FUNKCIONÁLIS TARTALOM VÁLTOZÁSA
Az új elméleti tömb épülete a régi elméleti tömbbel közel azonos funkcionális tartalmat hordoz magában. Így a terület az eddigiekhez képest jelentősen különböző új funkciókkal nem bővül. Az ebben az ütemben elbontásra ítélt épületek vagy már jelenleg is használaton kívül vannak, vagy azok funkcionális elemei az új épületbe bele tudnak integrálódni. A Klinikai tömb funkcionális elemei a fejlesztési ütemei során jelentős változtatásokon nem esnek át. Az oktatási funkciókhoz szükséges, az eddigiekben hiányzó, funkcionális elemei közül az új épület egy aránylag nagy méretű étteremmel tudja kibővíteni. Ez az étterem ennek ellenére még alapvetően így sem fogja kielégíteni a telephely teljes étterem igényét. A funkciók változásából, ez az étterem funkció az, ami a zártságból kiszabaduló, nyílt városi köztérré alakuló területen a külső használók számára is használható szolgáltatási funkcióként jelentkezik. Az első ütem fejlesztéseiben a terület sportfunkció hiányában változás nem fog előállni.

BELSŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI FORGALOM VÁLTOZÁSA
Az első ütem személygépkocsi forgalomban a legjelentősebb változtatás az, hogy a terület belső magjában lévő parkolókat, vagy megszüntetjük, vagy az új épület alatti, melletti takart helyzetekbe helyezzük. Így a terület belsejében jelenleg jelenlevő bonyolult és a belső parkot gépkocsiforgalommal jelentősen terhelő belső úthálózatot részben meg tudjuk szüntetni. A telephelyet körülvevő kerítés részleges elbontása ellenére, a területre történő autós beközlekedés ellenőrzöttségében jelentő változás nem történik. A beközlekedést biztosító kapu helyzete csak a Kürt utca felőli déli bejáratban változik. Itt a jelenlegi portaépület elbontásra kerül. A helyén egy “Kiss and Ride” parkoló kerül kialakításra, amitől északi irányban kerül elhelyezésre az új autós beközlekedési lehetőség, amit egy sorompós beléptető rendszer szabályoz. Ennek a bejárati helyzetnek a közelében kerül kialakításra egy új nagyobb felületű parkoló, ami szintén a parkolóhelyzetek a terület külső széleire való kihelyezésére irányuló törekvés megnyilvánulása. Amíg szándékunk az autókat a terület belső parkos részéről kiszervezni, a tűzoltó jármű számára ez a belső terület továbbra is feltárt kell, hogy maradjon. Ebben az ütemben ezek a tűzoltósági bejáratok a meglévő állapothoz képest minimálisan változnak, az felvonulási területek az új épület geometriájához hozzáigazításra kerülnek. Az Klinikai tömb mentős közlekedési rendszerében a fejlesztési ütemek során változtatást nem hajtunk végre.

BELSŐ ZÖLDFELÜLET ÉS GYALOGOS RENDSZER VÁLTOZÁSA
Az első ütemben a terület belső részének nagy felülete kerül újragondolásra. Jelentős változtatást jelent a terület déli határa mentén a meglévő kerítés elbontása. Így ebből az irányból az eddigi, az épület előtti lekerített füves terület egy megnyitott városi köztérré alakul. A fejlesztés során a jelenleg nagy részben zöldfelületet képző terület nagyobb arányban lesz térburkolattal ellátva, így jobb helyzetet biztosít egy városi köztéren folyó élet lebonyolításához. Ezen a részen így a gyalogos és kerékpáros beközlekedés már nem kisméretű kapukon keresztül történik, hanem a beközlekedés a tér teljes keresztmetszetében lehetséges. Az új teresedésen elhelyezett kerékpártároló a jelenlegi erősen centralizált helyzetükből egy jobban “elterített” pozícióban kerülnek kialakításra. A másik jelentős átalakulás a tömbbelső életében a belső park újraértelmezése. Az új elméleti tömb északi homlokzata teljes felületű üvegezéssel kerül kialakításra, így ez az épület a benne folyó hallgatói közösségi életet sokkal jelentősebb mértékben tudja majd a tér irányába kisugározni, mint a jelenlegi elméleti tömb. Így ennek a belső parknak a jobb minőségűvé válását nemcsak annak tájépítészeti újragondolásától várjuk, hanem a terület centrumába telepített új épület funkcionális tartalmától is. Az új tájépítészeti elemek kivitelezési során megtörténik a terület jelenlegi elöregedett faállományának megújítása, az egészségtelen faállomány kivágása és új faállomány telepítése.

2. ÜTEM TÖMB SZINTŰ MŰKÖDÉSE

BEÉPÍTÉSI MORFOLÓGIA VÁLTOZÁSA
A második ütemben végrehajtott változások elsősorban a telephely parkolási viszonyaiban történő javításokban öltenek formát. Ezek a kialakított új parkolók a korábbi ütemben kialakított térszinti parkolókkal ellentétben, már épületszerkezetszerűen épített parkolólemezekként kerülnek kialakításra. Így ezek az építmények már épülettömegként is meg fognak jelenni a terület összképében. Az egyik ilyen parkolólemez a Honvéd utca mentén kerül kialakításra, oly módon, hogy annak az utca felőli homlokzati szakaszán, egy szolgáltatási funkciókat befogadni képes épületszárnyat kap. Ez az épülettömeg a terület déli keleti részén a Szigeti út és a Honvéd utca sarkán elindított épülettömeg vonalát viszi tovább. Ezt úgy teszi meg, hogy egyrészt illeszkedik az ebben az ütemben még megmaradó raktár/állatház/immunológia épület tömegéhez is, másrészt illeszkedni tud majd a következő ütemben itt kialakított új épülettömegekhez is. Egy másik új parkolólemez kerül kialakításra a Kürt utca mentén is. Ez a későbbi ütemben megvalósuló, az egész utca mentén végigmenő parkolólemeznek az a megvalósuló része lesz, amit még a telephelyen bontások nélkül kivitelezhetőek. Ez az építmény az utcaképet jelentősen nem befolyásolja, mivel a Kürt utcának ezen a szakaszán a területet körülvevő kerítés nem csak általános kerítésként, hanem jelentős támfalként is jelentkezik. Így ez a kerítésszakasz teljes értékűen a későbbi szakaszokban sem lesz megszüntethető, és így ez a nyugati parkolólemez ez a támfal mögötti pozícióban utcaképi szempontból eltűnik. A második ütemben a terület körüli kerítés elbontása tovább folytatódik. Itt már a teljes Honvéd utca menti kerítésszakasz is eltüntethető, és így elérhető a kerítés elbontásának teljes végleges állapota is. Fontos változtatás még ebben az ütemben, hogy a tájépítészeti fejlesztés a tömb telekhatárain kívülre a Honvéd utcára is kinyúlik. A tömböt körülvevő kerítés eltűnésén túl ezzel a tájépítészeti fejlesztéssel összhangban eltüntethető a szomszédos BTK/TTK egyetemi épületeket lehatároló kerítésrendszer, így ezzel már ebben az ütemben létrejöhet az egyetemi kampuszok köztéri rendszerrel való részleges összekapcsoltsága. Ebben az ütemben valósul meg még a tömbtől déli irányban a Szigeti út túloldalán az Fogorvosi kar új épülete, amelynek külső tájépítészeti térszervezése az elméleti tömb előtti déli térrel össze tud kapcsolódni. Ebben az ütemben a meglévő épületállományból egy épület sem kerül elbontásra.

FUNKCIONÁLIS TARTALOM VÁLTOZÁSA
Ebben az ütemben a tömbön belülre csak parkolókat telepítünk. Ezen kívül a Honvéd utca irányában megjelenik, az utca felé kommunikálva az itt kialakítandó parkolóépülettel egybeépült szolgáltató épületsor. Ezeken kívül új funkcionális elemet a tér életébe ebben az ütemben nem vonunk be.

BELSŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI FORGALOM VÁLTOZÁSA
Annak ellenére, hogy ebben az ütemben elsősorban parkolókat telepítünk, a területen belül jelentős belső forgalomtechnikai változtatást nem hajtunk végre. A terület belső parkolóiban ebben ütemben nem történik változás. A kialakított két új parkolólemez már az előző ütemekben is meglévő parkolók helyén kerülnek kialakításra. Ezek legfőképpen az utcák felől kívülről kerülnek feltöltésre, a Kürt utca felőli parkolólemeznek van egy fontosabb belső közlekedő útja. Viszont alapvetően ez is egy már a korábbi ütemekben is meglévő út fejlesztéseként alakítható ki.

BELSŐ ZÖLDFELÜLET ÉS GYALOGOS RENDSZER VÁLTOZÁSA
Ebben az ütemben a tájépítészeti fejlesztés elsősorban a Honvéd utca felfejlesztésében jelentkezik. A kerítés elbontásával az itt nyert plusz terület lehetőséget biztosít egy kiszélesített zöld mezőkkel tagolt sétány kialakítására. Ez a sétány a honvéd utcán végigvezet és egy vele azonos tájépítészeti hangulatú új térben végződik, ami a Pius templom és az itt lévő BTK/TTK épületek előtti fogadótérként fog funkcionálni. Ezzel a sétánnyal tudjuk kialakítani az egyetemi kampuszok az anyagunk elején megfogalmazott összekötését. Az itt a Honvéd utcán kialakított parkolóház épület előtt déli irányban kialakítunk, egy ezelőtt korábban még nem létező új gyalogos bekötést ami a Honvéd utca és a tömb belsejének jobb összekötését biztosítja. A területen belül ebben az ütemben a belső gyalogos és kerékpáros közlekedési rendszerben jelentősebb változtatást nem hajtunk végre.

3. ÜTEM TÖMB SZINTŰ MŰKÖDÉSE

BEÉPÍTÉSI MORFOLÓGIA VÁLTOZÁSA
Ez az ütem a telephely hosszútávú idealizáltan kialakult állapotát mutatja. Itt jelentős mennyiségű meglévő épület bontása és jelentős mennyiségű új épület építése előirányzott. Ezeknek a fejlesztéseknek alapvetően nem szükséges, hogy a jövőben a most ábrázolt ütemben egyszerre valósuljanak meg. A Honvéd utca menti épületsor az előző ütemekhez képest két új épülettömeggel bővül. Beépítésre kerül egyszer egy épület a sarki két épület közötti megbúvó helyzetben. Ennek a helyén elbontásra kerül a jelenleg itt lévő gyógyszerraktár. Másodszor beépítésre kerül a raktár/állatház/immunológia épület helyén egy szolgáltató funkciókat és hallgatói közösségi tereket tartalmazó épület. Ennek a két épületnek a megépülésével a Honvéd utcai épületsor eléri a végleges állapotát. Ennek az ütemnek fontos fejlesztési vonala még a terület nyugati oldalán a biofizika és biokémia épület épületsorát folytató három új épület. Ezek helyén a korábban itt lévő óvodaépület kerül elbontásra. Befejeződik ebben az ütemben még a nyugati parkolólemez építése. Ennek bejezéséhez szükségessé válik már a terület észak nyugati részén található épületegyüttes részleges elbontása. Ennek az alsó szintje megtartásra kerül, erre kerül részlegesen ráépítésre a parkolólemez. Az ezidáig felsorolt épületek megépülésével a terület eléri a beépítettségi sűrűségének idealizálható határát, ennél nagyobb beépítési sűrűséget még akkor sem célszerű kialakítani, ha azt a beépítési adatok megengedi. A területet körülvevő kerítés vonalvezetésében ebben az ütemben jelentős változás már nem történik, annak magassága és építészeti felületi minősége a nyugati parkolólemez sor kialakítása során módosításra kerül. Egy új beközlekedési lehetőséget tud ez a módosítás eredményezni a terület észak nyugati sarkán, a kar kollégiumainak irányába.

FUNKCIONÁLIS TARTALOM VÁLTOZÁSA
Az idealizált harmadik ütem épületeibe bevont funkciók kiválasztása három alapelv szerint került kiválasztásra. Egyszer ezekbe visszahelyezésre kerültek a területen jelenleg is meglévő, intenzív használatban lévő funkciók, amik jelenleg rossz építészeti minőségű, a telephelyhez képest testidegen épületekben vannak elhelyezve. Másodszor kialakításra kerültek ezekben az épületekben azok az oktatási funkcióhoz kapcsolódó másodlagos, de mindenképpen fontos funkciók amelyek jelenleg a területen nincsenek, vagy nem megfelelő mértékben vannak jelen. Harmadszor ahhoz, hogy a korábban zárt kampuszos, ellenőrzött beközlekedési pontokkal rendelkező terület, ezután megfelelő minőségű nyitott városi térként tudjon majd a jövőben funkcionálni, szükséges oly az oktatási funkciókhoz kapcsoló másodlagos szolgáltató funkciók bevonása, ami ezt a közteret közösségi élettel tudja feltölteni. Telepítésre kerül így a területre egy olyan parkolóház, amelynek az első két szintjén egy sportcsanok kap helyet. Ez egyrészt pótolja területről hiányzó sport funkciót valamint egyben egy kifelé kommunikálni tudó szolgáltatásként is értelmezhető. Telepítésre kerül egy inkubátorház amiben hallgatói közösségi terek és egy szolgáltató épületek kerülnek elhelyezésre. Ez a két épület a városi szövettel jobban kommunikáló keleti soron kerülnek elhelyezésre. Az új nyugati épületsoron elsősorban az elbontandó épületekben megszűnő funkciók visszapótlása, valamint oktatási funkciók bővítése történik. Ezek közül egyedüli kivételt képzi a 1000 adagos étterem amit a nyugati soron a park közvetlen tengelyében helyezünk el. Ennek a funkciónak ez a tömbbelsőbe helyezett, csendes pozíció jó beépítési helyzetet eredményez.

BELSŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI FORGALOM VÁLTOZÁSA
A telephelyfejlesztés végső idealizált állapotában az alapvető cél az volt, hogy a tömbön belüli parkolást a jelenlegi szétszórt állapotából, lehetőleg a terület szélei felé kiszervezett többszintes parkolólemezeken biztosított pozíciókba kerüljön át. Ebből az első két ütemben már elég sok minden megvalósul, ebben az ütemben már ennek az elvnek csak a teljes kiteljesítése, befejezésére kerül sor. Befejezésre kerül a Kürt utcai határvonal mentén a parkolólemez sor, ezzel szemben így megszüntetésre kerülhet egy nagyobb jelenleg meglévő parkoló felület.

BELSŐ ZÖLDFELÜLET ÉS GYALOGOS RENDSZER VÁLTOZÁSA
A végleges ütem zöldfelületi rendszerén két jelentős változás történik. Egyszer a keleti épületsorra telepítésre kerülnek olyan épületek amelyeknek felnyitásai keleti irányba a park felé kommunikálnak. Ezzel a már az első ütemben kialakított park átértelmeződik. Ez az első ütemben még az épületek mögötti, tömbbelsőben lévő csendes parkként értelmezhető, a harmadik ütemben viszont az épületek bejáratánál lévő nyüzsgő városi előtérré alakulhat át. Ezt a változást a park rendszer anélkül tudja lekövetni, hogy azt az első ütemhez képest technikailag át kellene alakítani. Másodszor pedig a már korábban kialakított térrendszer kiegészül az új épületek közötti terek tájépítészeti fejlesztésével. A Honvéd utca felőli beközlekedés a korábbi verziókhoz képest is tovább bővül. Az új elméleti tömb keleti irányú bejárati tere kibővül az itt kialakított épület mellett a Honvéd utca felé. Egy fontos új gyalogosközlekedési bejárat kerül kialakításra a terület észak nyugati sarkának irányában, ahol a kollégiumok és kar épületei közötti gyalogos összeköttetetést biztosítja.