Habár egy magas nívójú épület megtervezéséhez elengedhetetlenek a magas szinten megrajzolt, precíz építész tervek, ezek önmagukban még nem elegendőek a sikerhez. A tervezési folyamat során az építészetet a tervezésben résztvevő további szakági tervezők, munkájával is össze kell hangolni.
Az egyes munkákhoz szükséges szakágak projektenként elég különbözőek is lehetnek. A statikus, a gépész, a villamos tervező és a tűzvédelmi szakmérnök szinte minden munka esetében részét képezi a tervező csapatnak. Más szakágak mint például a geotechnikus, a akusztikai szakmérnök, a rehabilitációs szakmérnök, a táj és kert tervező, a közúttervező az épületek méretétől és bonyolultsági fokától függően léphetnek be a tervezési folyamatban. Speciális védettségekkel érintett területeken örökségvédelmi vagy víz és környezetvédelmi szakmérnökök bevonása is szükségessé válhat. Igazán bonyolult ipari épületek tervezése során pedig a gyártástechnológusok munkájára lehet igény a tervezési folyamatban.
STATIKAI TERVEZÉS
A statikus tervezők az épületek tartószerkezeteinek tervezésére specializálódott mérnökök. Szinte minden építészeti projektben szükség van a munkájukra.
A tervezés során elsődleges feladatuk a vasbeton, acél és fa szerkezetek, a vonatkozó szabványok szerinti (EUROCODE), számításon alapuló méretezésének elvégzése. Ezekkel a számításokkal egyszer biztosítják, hogy az épületek hosszú távon is állékonyak és biztonságos tartószerkezeti rendszerűek legyenek. A statikus munkája segíthet abban, hogy minket körülvevő meglévő épített környezeten gyakran észlelhető repedések és egyéb káros elváltozások, az általunk tervezett új épületeken ne jelenjenek meg. Ezen kívül a számításaik segítenek a szerkezetek anyagi optimalizálásában is, ami jelentős összegeket spórolhat meg az ön számára az építés során.
Az építész tervekhez mellékelt statikai tervek mind az engedélyezési mind a kiviteli tervi fázisban is elkészülnek. Ezek általában egy műszaki leírásból, vasbeton szerkezetek esetén vasalási tervekből, acél és fa szerkezetek esetében a tartószerkezeti elemeket egyesével részletező gyártási tervekből áll.
A statikus tervező általában szoros kapcsolatban áll a geotechnikus tervezővel. A kettejük együttes munkája biztosíthatja az épületek alapozásának megfelelő kialakítását. A geotechikus tervező az általa készített talajmechanikai szakvéleményt, a helyszínen végrehajtott mintavételekre alapozott laboratóriumi vizsgálatok alapján készíti el.
ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉS
Az épületgépész tervező munkája egy tervezési folyamat során sokrétű, és szinte minden munka esetében szükség van rájuk. Elsődleges feladatuk, az épületek energiaháztartásának megtervezése. Ezt erősen befolyásolják egyszer az épület hőszigetelő szerkezetei, amit az építész tervező és a gépésszel együtt dolgozó energetikus szoros együttműködésben dolgoz ki. Másodszor erősen befolyásolják még az épület energiaháztartását a fűtési és szellőztetési rendszerek.
Feladata még a gépész tervezőnek az épület víz és szennyvíz hálózatának megtervezése. Ehhez kapcsolódóan szakértő segítséget tudnak nyújtani belsőépítészeti szinten, a szaniterek és egyéb vizes szerelvények kiválasztásában.
A gépész tervező általában jártassak a közműtervezési feladatokban is. Itt mind a víz, szennyvíz, gáz, csapadékvíz, tűzivíz és elektromos közművek tervezését is el tudják végezni.
Az épületvillamossági szakággal együtt dolgozva alkalmasak, a napjainkban egyre népszerűbb, épületautomatizálási rendszerek (KNX) megtervezésére.
Az építész tervekhez mellékelt gépész terv az engedélyezési szakaszban egy műszaki leírásból, a kiviteli fázisban egy műszaki leírásból és az egyes gépészeti rendszerekhez tartozó rendszertervből áll.
ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI TERV
Az épületvillamossági tervező munkájának két alapvető területe van, az erősáramú rendszerek terve, és a gyengeáramú rendszerek terve. Az épületvillamossági tervezők is általában állandó részét képezi a tervező csapatnak.
Az erősáramú rendszerek terve tartalmazza az épületben kialakítandó világító testeket, a hozzájuk tartozó kapcsolók és egyéb dugaljok helyével együtt. Ábrázolja az ezekhez elvezetendő elektromos kábelezés nyomvonalát. Tartalmazza a terv az épületen alkalmazandó villámvédelmi rendszerek tervét. Jelöli a terv a tűz eseti menekülési útvonalakhoz tartozó irányjelző berendezéseket, és az egyéb tűzjelző berendezéseket, valamint az elektromos elosztó szekrényeket. Szintén az erősáramú rendszertervek részét képezi a napelemes rendszerek terve.
A gyengeáramú rendszerek tervén, az épületben kialakítandó biztonsági rendszerek (CCTV, riasztó) és a vezetéknélküli internetes hálózat kialakítása található.
Az építész tervekhez mellékelt villamos terv az engedélyezési szakaszban egy műszaki leírásból, a kiviteli fázisban egy műszaki leírásból és az egyes villamos rendszerekhez tartozó rendszertervből áll.
TŰZVÉDELEM
A tűvédelmi tervező elsődleges feladata a tervezési folyamatokban az, hogy az épületek az OTSZ-nek (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) való megfelelését biztosítsa. Ez első hallásra egy elég speciális szakági feladatnak tűnhet, azonban a tűzvédelmi tervező bevonására szinte minden építészeti munka során szükség van.
A tűzvédelmi előírások szabályozzák egyszer az épületek tartószerkezeteinek, határoló szerkezeteinek (falak, födémek, tetők), és egyéb szerkezeti elemeinek tűzzel szembeni ellenállóságát. Ezzel biztosítva a tűzeseti menekítés idejére az épület állékonyságát és menekülési útvonalak biztonságát.
A tűzvédelmi tervező határozza meg ezen, kívül még a menekítési útvonalak szükséges keresztmetszeti méreteit. Telepíti a menekülési útvonalon a menekülési útirányjelző berendezéseket. Meghatározza a szükséges oltókészülékek ideális helyét, és megadja az épület esetében szükséges oltóvíz mennyiségét.
A tűzvédelmi tervező az építészeti tervcsomagot kisebb feladatok esetén egy műleírással, nagyobb munkák esetén a műleírás mellett menekítési tervekkel is kiegészíti.
TÁJ- ÉS KERTTERVEZÉS
A táj- és kerttervező szakág elsődleges feladata az épületek körüli zöld környezet megtervezésén felül a külső burkolt felületek és hozzájuk tartozó minden kiegészítő elem megtervezése is. Egyszerűbb feladatok esetén ezeket az elemeket az építésztervező is meg tudja tervezni, azonban komplexebb feladatok esetén ezeknek a külső tereknek a magas színvonalú megtervezése mindenképpen egy egész embert és magas szintű specializált tudást kívánó feladat.
A táj- és kerttervező szakág tervei tartalmazzák egyszer a fák helyének és egészségi állapotának felmérését (fa kataszter) és mutatják a külső terek burkolt felületeinek kialakítását. Ezen kívül szükség esetén tartalmazhatják ezek a tervek a kültéri építészeti elemek részletterveit.
BELSŐÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS
Az építészet és a belsőépítészet között nem húzható éles határ. Az épületek belső tér arányainak és téri rendszerének megtervezése az építészeti tervezési egyik alapvető feladata. Mégis, a belső terek magas színvonalú megtervezése során rengeteg olyan tervezési feladat merül fel, ami már szükségessé teheti a belsőépítész szakág bevonását a tervezési folyamatba.
A belső terekben használható látszó, a designt jelentősen befolyásoló anyagok palettája, talán minden az építészetben használt anyag választékánál szélesebb. Ezek ismerete és a munkához legmegfelelőbb anyaghasználat kiválasztása már önmagában is teljes embert kívánó feladat lenne. Azonban ezen felül a belső építésznek meg kell még terveznie a beépített bútorokat, és az alkalmazott burkolatok és álmennyezetek pontos osztásképét.
A mellékelt belsőépítész tervek belső falnézetekkel, burkolatosztási tervekkel, a beépített bútorok gyártmányterveivel és belső látványtervekkel egészíthetik ki az építész terveket.
ÚTTERVEZÉS
Az úttervező szakág feladata sokrétű lehet, különböző építészeti munkák során. Legelterjedtebb feladatuk ezek közül mégis a nagyobb alapterületű telkek esetén a belső út- és parkolórendszer és azok közúthoz való csatlakozásának megtervezése. Kisebb munkák esetében sűrűn elfordul, hogy nincs olyan méretű vagy bonyolultságú belső úthálózat, hogy annak megtervezéséhez az úttervező bevonása szükséges legyen. Így ezekben az esetekben az úttervező nem kell hogy a tervezőcsapat részét képezze.
Ezekhez a tevekénységhez kapcsolódóan, az úttervező feladata a szükséges közútkezelői hozzájárulások megszerzése. Az úttervező megtervezi a belső úthálózat vízelvezetését és a hozzá szükséges megvilágítás kialakítását. Amennyiben szükséges az úttervező tervei tartalmazzák a szükséges forgalomtechnikai elemeket, mint például felfestéseket, vagy táblákat.
A mellékelt úttervek általában az építész helyszínrajzokhoz hasonló léptékű rajzok, ami az építész terveknél részletesebben mutatja az utak kialakításának részleteit.