VELENCE – BENCE-HEGYI KILÁTÓ

Országos tervpályázat

Megvételben nem részesült pályamű

helyszín	:	Velence
tervezés.időpontja	:	2015
vezető.tervező	:	Sebestyén Péter
tervezők	:	Rétfalvi Donát, Koronczi Péter, Szentgyörgyi Árpád, Garten Stúdió – látványtervezés, tájépítészet
munkatársak	:

A helyszín természeti – turisztikai – infrastruktúrális adottságait úgy igyekeztünk kihasználni, hogy ezek alapján a „legpontosabb célzással a legmagasabb értékű találatot érjük el”, azaz a legharmonikusabb szinte magától értetődően működőképes, ugyanakkor innovatív megoldásra jussunk.

Az épület és a kilátó felületén is fundermax burkolat van, egymáshoz hasonuló egyedi megjelenéssel. A ház szerkezete vasbeton, az ajtók-ablakok alumínium szerkezetűek. Az épületben elektromos fűtés/hűtés van. A kilátó acél tartószerkezetű, fa padló és födém valamint lépcső felületekkel.

helyszín	:	Velence
tervezés.időpontja	:	2015
vezető.tervező	:	Sebestyén Péter
tervezők	:	Rétfalvi Donát, Koronczi Péter, Szentgyörgyi Árpád, Garten Stúdió – látványtervezés, tájépítészet
munkatársak	:

A pályázat felvetéseire adott válaszaink lentről-felfelé haladva a következőek:

A kilátópont leginkább csak autóval érhető el, a felvezető gyalogút unalmas, a hegy lábához érkező turistaút is ebbe csatlakozik > A turistautat a hegy oldalában felvezettük a tetőig.
A parkoló árnyékolás nélkül épült, magasabbról a Velencei tó látványába is „bezavar” > Zöld parkoló-szigetekkel tagoltuk, széles lombkoronát nevelő fákkal lombernyőt húztunk fölé.
Egyénileg, vagy csoportban érkezve rögtön szembesültünk a kiszolgáló létesítmények hiányával > A kiszolgálóépületet bisztróval és illemhellyel rögtön az érkezésnél, a hegycsúcs felőli oldalba bevágva egy gyülekező -induló teret térfalként alakítottunk ki. Erről a teresedésről lehet a „csúcstámadást” is megindítani.

A parkoló körüli korlát ketrec hatást kelt > Tereprendezéssel és növénytelepítéssel feleslegessé tehető és elbontható a korlát.
A tető megközelítése csak egy lépcsős útvonalon lehetséges, a körpanorámában feltáruló értékekről kevés információt kapunk > A széles, kényelmes új lépcsősor mellett egy meanderező, kis lejtésű útvonalat / tanösvényt is felvittük a csúcsra. Ezen útvonalon kerékpárral, vagy babakocsit tolva is feljuthatunk.
A Bence-hegy teteje egyértelműen mesterséges terepalakulat, mely abban a formában hiányos > A kilátót a mai magaspontra helyeztük el, teljes körpanorámát kínálva.
A közlekedési infrastruktúrával szemben a bútorozás szegényes > A piknikasztalok számára egy faburkolatú, sármentes teraszt építettünk a hegytetőn, kilátással a tó felé.

A térben is elosztott funkciókkal (kiszolgálóépület – tanösvény – „tető terasz” – kilátó) eleget tettünk a nagyobb busszal egyszerre érkező csoportok kiszolgálási igényének is, megosztva a turistákat különböző érdeklődésük, illetve fizikai képességeik szerint.

A tervezett tanösvény a Velencei-tó és a Velencei-hegység kialakulásáról és természeti értékeiről informálja a látogatót. A szöveges anyagot, és a kapcsolódó képeket, illusztrációkat 5 állomáson felállított táblákon helyeztük el:

A Velencei-tó kialakulása, geológiai történet
Úszólápok
Állatvillág
Növényvilág
Velencei-tavi Madárrezervátum

Kilátó
Jelenlegi állapotában a Bence-hegy, a rá felvezető spirális úttal és főképp a hegytetőn lévő nagy parkolóplatóval, valamint a közvetlen csúcs körüli kialakítással megítélésünk szerint már nem mondható természetes érintetetlen hegycsúcsnak. Ebből kiindulva olyan kilátóban gondolkoztunk, ami idegen a környezethez, nem próbál meg illeszkedni, nem akarja folytatni a hegycsúcsot, nem akar a csúcs alatt maradni, hogy ne konkuráljon azzal. A kilátó a tervünkön egy testidegen elemként uralni akarja a hegycsúcsot, ezzel adva új karaktert és identitást a hegynek. Ahhoz, hogy egy kilátó erős jelként tudjon működni a “tájidegenség” szerintünk alapfeltétel. Az épület formálásánál abból indultunk ki, hogy mi az, ami elsődlegesen kell egy kilátóhoz. Ez a lépcső, ami a magasba juttat, így a formát a lépcsőből kezdtük el gerjeszteni. A lépcsőt jellemzően zártra terveztük, elősegítve ezzel a gyors haladást, az időjárás védelmet és az egyre több tériszonyos ember toronyba való zavartalan feljutását.

Ebből kiindulva a lépcsőtér alapvetően egy négyszög keresztmetszetű cső lett. A csőre kapcsolódó pihenőket egyben kilátófödémként használjuk. A felfelé haladással egyre jobban nyitottak a kilátófödémek és a legfelső szinteken már teljes körpanorámát kaphatunk, míg az alsóbb szintek egy-egy főbb látvány elemre vannak tájolva, vagy éppen egy járható üvegdarabon keresztül maguk alá néznek. A felső szint drámaiságát fokozva a torony tetején a lépcső öleléséből kilépve hirtelen a kanyargó cső tetején találjuk magunkat és megkapjuk a magas kilátóplaccra ható elemek összeségét (erős napfény, erős szél, eső, hó, köd stb.)
A tervünk nagyban az ellentétekre épít: Tömör és organikus forma kontra szellős és geometrikus alárendelt tartóállványzat, zárt és biztonságos lépcsőzet, ami ugyanakkor az állványzaton állva kissé imbolyog, olyasmi mint egy marionett figura. Egyszerű geometriájú szikár testek, szerethető pöttyös felülettel. Az egyes kilátószintek mennyezete egységesen világít a terveink szerint, ezzel jelölve meg a torony éjszakai színeit, hangulatát.

Fogadóépület
A fogadóépület telepítése leköveti a hegycsúcs rétegvonalait oly módon, hogy rá van fordítva és egyben bele van lapogatva a hegyoldalba. Az épület nyit a megérkezés (induló/fogadótér-parkoló) és a panoráma irányába, ugyanakkor támfalként funkcionálva zár a hegyoldal felé. Az épület tömegformálását a kilátónál használt tört tengelyű hasáb jellemzi (ferde lépcső és vízszintes pihenő). A kilátó formája már messziről fellelhető és a hegytetőre feltekeredő útról végig látható, emiatt jól megjegyezhető. Így a kilátóból gerjesztett formavilágú fogadóépület karaktere a megérkezéskor egyértelműen felismerhető, ezzel nagyban segíti az ide látogatókban a hely kognitív térképezhetőségét és ezáltal a könnyű tájékozódást a hegytetőn. A kilátóból visszafelé tekintve a fogadóépület olyan képet fest, mintha az a kilátón lévő dobozok közül esett volna le és csúszott volna vissza a platóra.

Az épület egy zártabb és egy nyitottabb részből áll, az előbbiben az illemhely, utóbbiban a bisztró kap helyet. A bisztró egy kisebb téliesíthető belső térből áll, benne egy térben álló pulttal, mely nyári időszakban az üvegfal kinyitásával az indulótérre kitelepült vendégeket is ki tudja szolgálni. A belső zárt fogyasztótérben a pulton kívül három fő elem van. Ezek a lépcsőzetesen kialakított pihenőhely, a “felső” asztalok elhelyezésére szolgáló plató és a térben álló kandalló. Az épület tervezésekor fontos szempont volt, hogy a kilátót látogató embereken kívül a bisztró alkalmas legyen a helyi lakók kiszolgálására és az autópálya közelsége miatt tudjon egy autópálya pihenőt is helyettesíteni, így folyamatos forgalmat tud generálni. Ugyanakkor fontos, hogy ne egy tömeg autópálya bisztró legyen hanem annál letisztultabb, egyedibb, olyan amiért az emberek feljönnek ide – village food vagy mono food karakterben. Az épületben minimális méretű, helytakarékos konyha van, mindez konyhatechnológiailag profin kialakítva lehetővé tenné pár jó minőségű egyszerű étel előállítását (tanyasi grill csirke mustárral, tiroli házi rétes, jó minőségű kávé), amit akár ki is lehetne szállítani, ezzel is növelve a hely közkedveltségét. Fontosnak tartjuk, hogy a turisták, turizmus igényeinek kielégítésén túl a projekt a helyi lakosság körében is kedvelt hely legyen, így ők visszajáró látogatók lehetnének.