LJUBLJANA – NEMZETI ÉS EGYETEMI KÖNYVTÁR

Nemzetközi tervpályázat

Megvételben nem részesült pályamű

helyszín	:	Ljubljana
tervezés.időpontja	:	2012
vezető.tervező	:
tervezők	:	Gyergyák János, Kenyeres László, Kis Gergely, Rétfalvi Donát, Simon Zsolt, Sebestyén Péter, Stemmer Andrea, Szentgyörgyi Árpád, Zsiga Zoltán
munkatársak	:	Pohl Ákos – tartószerkezet

A hely karakterét a régészeti romok jelenléte igen erősen meghatározza, ezt megóvandónak véltük, ami nemcsak minimális romterület bontást jelent, hanem, hogy bevonjuk a régészeti lelőhely romjait a könyvtár vérkeringésébe ,hogy így igazán élővé váljon. Ennek egy magától értetődő módja, hogy az épület utcai feltárulkozásaitól már látszik az épület alatti romterület és a hátsó kert, mely látványával vonzza a látogatókat.

helyszín	:	Ljubljana
tervezés.időpontja	:	2012
vezető.tervező	:
tervezők	:	Gyergyák János, Kenyeres László, Kis Gergely, Rétfalvi Donát, Simon Zsolt, Sebestyén Péter, Stemmer Andrea, Szentgyörgyi Árpád, Zsiga Zoltán
munkatársak	:	Pohl Ákos – tartószerkezet

A feladat nem illeszkedési, hanem hozzáépítési kérdéseket feszeget. A meglévő tömbhatároló épületek kiegészítésével záródik a háztömb. Ugyanakkor az új épület méretei és léptéke miatt a meglévőkkel szinte egyfajta épületkarambolként találkozik, még akkor is ha hézagos az utcai zárt sorú beépítés.

A tervezett ̇főbejárati szintnek képesnek kell, hogy fogadja és kezelje a három fő megközelítési irányból érkező látogatókat.

A földszinti nyitott épülettömegnek valamint a nagy üvegfalaknak köszönhetően a benti programok láthatóak kintről is, így a belső és külső terek összeolvadnak. Nincs éles határa a létesítménynek. Az épület és a tömbbelső is flexibilis. Összenyithatóak a ház belső terei valamint a ház és a köztér is. Így kialakul egy új épület- köztér rendszer, mely mozgáskorlátozottak számára is jól használható. A befelé lejtő zöldfelületek, az alacsonyabban lévő megérkezőszint és tömbbelső csökkentik a környező utak által keltett zajterhelését, illetve a különféle publikus rendezvények ideje alatt lelátóként funkcionálnak.

Az épület egyszerű tömegformálással, geometrikus elemekből építkezik, szorosan betartva az építménymagasságra vonatkozó előirányzott magasságokat. A tömeg meghatározó motívumai a transzparens könyvtári blokk és a tömör raktári zóna, melyek közé ékelődik be az egykori út kelet-nyugati hossztengelyű része fölé épített többnyire áttört központi épülettömeg.

Ma, amikor a fiatalok generációjának a kulturális ismereteit javarészt az internet, a facebook és a google teszi ki, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kultúrahagyományos hús-vér átélésének a helyszíne a fiatalok számára is csábító, elérhető legyen. Olyan épületet terveztünk, ami egy átlátszó burkon belülre elhelyezett, csábító megjelenésű testekből/könyvespolcokból/emberekből áll. A testek átlátszó csomagolása érdekessé teszi őket a kívülálló szemében.

Az épület réteges szerkezetű, a különböző rétegek a publikus, fél publikus és zárt tereket határolják. Legkülső rétege maga a köztér, ami körülveszi az épületet nézelődő, vagy bekívánkozó emberekkel. A következő réteg az üveghéj, ami több helyen kinyílik vagy nyitva van és beengedi az érdeklődőt anélkül, hogy részt venne a könyvtárban zajló eseményen. Aztán az átmeneti tér következik az üveg és a könyvtári zóna zárt rétege közt. Ebben a rétegben kiállítások és egyéb, akár populáris rendezvények történhetnek, itt található a shop az éjszakai olvasó, a többfunkciós terem, és a régészeti maradványok stb. A réteg, ha akarjuk a köztérhez – ha akarjuk a könyvtári funkcióhoz illeszkedő tartalomhoz kapcsolódik. A következő réteg a könyvtár nyitott terei, lényegében a szabadpolcos könyvtár a napilap olvasóval. A speciális kollekciók könyvtári szintjei a térben felfelé haladva követik az alsóbb szinteken lévő szabadpolcos olvasótereket. Az elmélyültebb olvasáshoz “tömör dobozok” képében megjelenő olvasótermeket, szobákat alakítottunk ki.

A tömegalakításnál a főbb befolyásoló elvek:

a romszint legszellősebb bemutatása
a lehetséges pinceszinteken, az épület letalpalása
az építménymagasságok betartása
a zárt sorú beépítések felszakítása
a tömbbelsőben a beépítési vonalon belüli tervezés, de meglazított kontúrral
a régészeti utca északi részén elhelyezett több szintes raktárblokk tömörsége
a déli oldalon kifeszülő olvasótermi funkciók bevilágíthatósága
az egykori utca kontúrjának és tömegének épületen belüli megjelenítése
a lépcsőzetes belső átjáró passzázs megléte, és épületek közti átvezetése
a bejáratok megfelelő irányultsága, és felismerhetősége
a járdaszélesítések, és visszaállított ciszterna kialakítása

Az épület déli üveghomlokzata előtt nagyméretű vászonárnyékoló lesz elengedhető, mely az utcáról nézve kivetítőfelületként tud majd funkcionálni, hirdetve az épületben zajló éppen aktuális eseményeket (könyvhét, író olvasó találkozó stb).
A vizuális kultúra térnyerése manapság tagadhatatlan, ezt minden módon segítenie kell egy modern közösségi épületnek. Az épületet olyanra formáltuk, hogy önmagában ne túl sok érzelmet közvetítsen, a benne lévő tartalom által váljon érdekessé. Különösen ha belső tartalom ki tud vetülni a homlokzatra, ahol a hatalmas kivetítőn a vizuális lehetőségeknek köszönhetően az épületben felolvasó íróról vagy színészről pörögnek olyan közeli felvételek amik a mimikai részletekig engednek betekintést akár ötven méter távolságról, a belső téren ülve. Ezek a lehetőségek meg tudják újítani akár magát a könyvtárat is. A kivetítéssel összekapcsolt kultúra terjesztése élővé teheti az épülete akár annak zárvatartása alatt is.

A kávézó zajosabb, naposabb és nyitottabb világát leválasztottuk a könyvtár fogadó terétől. A kávézó a teraszán keresztül az udvaron keresztül vezető passzázshoz és a Zoisova utcához is a kapcsolódik, nemcsak a könyvtárhoz, és annak publikus funkcióihoz.

Az épülethez olyan anyagokat használtunk melyek együttesen egy értékes, magas minőségű, esztétikájú épületet határoznak meg. Ezzel egy idejűleg, főleg a külső térrel érintkező anyagoknál, fontos szempont volt az épület energiaháztartásában játszó szerepe és a megfelelő karbantartási, fenntartási szempontok, melyek a terület és a funkció estleges nagy terhelésének is megfelelően ellenállnak.

A szerkezetek és anyagok kiválasztásakor a tisztaságra, egyszerűségre és nagyvonalúságra törekedtünk, hiszen lényeges, hogy ne elvonják, hanem ráirányítsák a figyelmet a romkert materiális és elvont jelentőségére. Tervünk az építészeti keretet és a lehetőséget teremti meg a romok jelentőségének kiemeléséhez. Fontos szempont ugyanakkor a teljes romterület átjárhatósága, átláthatósága mely a tervezési program fontos elvárása is egyben. A régészeti terület romjainak állapota és jelentősége indokolttá teszi a fedettségük megvalósítását, a könyvtári funkcióban történő beillesztését illetve koncepciózus, valódi nyitott, tájépítészeti eszközökkel kezelt „romkertként” való megjelenítését– a romok a talált állapot szerinti térbeli geometriájukban jelennek meg.

Az épület tervezése során végig fontosnak tartottuk olyan belső komfort kialakítását ami a lehető legkevésbé terheli a környezetét illetve természet közeli kialakítású.

A lehetőségekhez mérten és a funkciók figyelembe vételével ahol lehetett természetes megvilágítást alkalmaztunk a megfelelő komfortérzet érdekében. A teljes déli felületen transzparens szerkezetet használtunk azonban megfelelő lépéseket alkalmaztunk (árnyékolás, kéthéjú homlokzat) a túlzott felmelegedés ellen. A hűtést, fűtés, és energia termelést is megújuló energiákkal, üzemeltetést segítő megoldásokkal láttuk el költséghatékonyabbá téve a hosszú távú működést.