DALMAND-FELSŐLEPERD – TENYÉSZSÜLDŐ NEVELŐ TELEP

helyszín	:	Dalmand-Felsőleperd
tervezés.időpontja	:	2021
vezető tervező	:	Sebestyén Péter
építész tervezők	:	Berta Ádám, Kádár György, Kinászt András
építész munkatársak	:	Koronczi Péter Attila
szakági tervezők, munkatársak:	:	Tartószerkezet: Pannon Holding Development Kft. – Lakos Gellért Épületgépészet és közműtervezés: DRGB Kft. – Dravecz Gábor Épületvillamosság: Akvila-s Mérnöki és Szolgáltató Kft. – Sas Gyula Útterv: Geri Péter Tűzvédelem: Ferger Ferenc Táj- és kerttervezés: Tóth Réka

A helyszín Dalmand külterülete, Dalmand településtől nyugati irányban elhelyezkedő (a 61-es út nyugati oldalán), tervezés idején még beépítetlen telek. Elbúrjánzott cserjést növényekkel tarkított kis fás terület mely a megbízó tulajdonát képezi. A telepet jelenleg részben betonos és részben kavicsos feltáró úton lehet elérni. Tervezés célja korszerű technológiával működő, az állatjóléti előírásoknak megfelelő tenyészsüldő nevelő telep kialakítása volt a megbízó kérésére. Egy szociális épület, egy átmenő raktár, egy boncoló-égető épület, és az állatok tartását-hízlalását lehetővé tevő két darab csarnoképület optimális elhelyezését kérte a megbízó, az ezeket az épületeket kiszolgáló műtárgyakkal, technológiai építményekkel együtt. Az épületek mellett a teherszállítás megfelelő útvonalainak, fertőtlenítés kialakításának és a belső úthálózat kiépítésének megoldása volt a tervezési feladat a szükséges technológiák együtt kezelésével, kiszolgáló műtárgyainak elhelyezésével.

helyszín	:	Dalmand-Felsőleperd
tervezés.időpontja	:	2021
vezető tervező	:	Sebestyén Péter
építész tervezők	:	Berta Ádám, Kádár György, Kinászt András
építész munkatársak	:	Koronczi Péter Attila
szakági tervezők, munkatársak:	:	Tartószerkezet: Pannon Holding Development Kft. – Lakos Gellért Épületgépészet és közműtervezés: DRGB Kft. – Dravecz Gábor Épületvillamosság: Akvila-s Mérnöki és Szolgáltató Kft. – Sas Gyula Útterv: Geri Péter Tűzvédelem: Ferger Ferenc Táj- és kerttervezés: Tóth Réka

Koncepció

Az alapvető építészeti koncepció az volt, -amit a technológia, állat és személyzet közlekedési útvonalak elhelyezése indokolt is, – hogy az állattartó csarnokok, (amik a leginkább dominánsak egy ilyen telep esetén) egy szervező egységre, tömegre legyenek felfűzve, ne önálló épületekként jelenjenek meg. Az összekötő folyosó csarnokoknak való ütköztetése, azok közé való befeszítése, darabolása helyett a vonalszerű kialakítása tűnt jó építészeti megoldásnak. Erről az egységről a boncoló- égető épület szakad le, de az a mérete miatt a telep egységét tekintve nem jelentős.
A tömegalakítás tekintetében a nagy fesztávok és a szellőzés ideális működése miatt nyeregtetős épületkialakításból indultunk ki, ami a csarnokokon kívül a kisebb épületekre is következetesen rákerült. A színhasználat tekintetében megbízói kérésre, illetve az épületek tájban való dominanciájának csökkentésére 3 alapvető szín használatát szándékoztunk kialakítani.

A terület megközelítése északkeletről lehetséges, ahol először a 12 gépkocsit befogadó személyzeti parkoló érhető el, melyre a fertőtlenítő medence előtt lehet elérni. A telepre egyéb gépjárművel csak a fertőtlenítő aknán keresztüllehet bejutni az állategészségügyi védő szabályok szem előtt tartása miatt.

A telep és annak épületei a védőtávolságok megtartásával lettek kialakítva. A telep 3 zónára van osztva: Fekete zóna, a külső kerítésen kívüli terület. Szürke zóna, a külső kerítésen belüli átmeneti zóna. Fehér zóna, ami az állattartó-nevelő terület. E belső területek között is készül kerítés. A fehér zónába csak a szociális épületen keresztül, bemosakodás után lehet bejutni, bár indokolt esetekre(tűzoltás) gépjárművel történő bejutás is biztosított.

A zónahatárokra (szürke-fehér) elhelyezett malac rámpák végpontja, ahol az állat be és kiszállítás történik. Ugyanitt került kialakításra az etetést kiszolgáló silók töltési pontja is, mely a szürke-fehér zónahatár kerítésén merev csöves csatlakozással készül, a töltő gépjármű flexibilis vezetéke ide csatlakoztatható anélkül, hogy a kezelő(sofőr) a zónát átlépné. A bekötő útról a másodlagos behajtás a főbejáratokon kívül (teher és személyzeti) -kerítéssel leválasztott módon- a boncoló-égető épülethez csatlakozik, de ez a állattartó-nevelő telep működési zónájától egyértelmű leválasztásra kerül.

A teherforgalom számára kialakított terület mellé kerül elhelyezésre a szociális épület, melyen keresztül, befürdés után lehet bejutni a fehér zónába. Itt kap helyet az irányítási funkció is az irodákkal és a dolgozói pihenő. A portaszolgálat, mely a mérlegház funkciót is ellátja a szociális épületbe kerül, azzal egy tömegben kialakítva. A szürke zónán belül, a rakódási terület peremén lesz elhelyezve a telepi áramellátást biztosító, előre gyártott beton házas trafóállomás és az előre gyártott aggregátorház, a víztisztító és vízkezelő berendezések konténere, innen kerül fel a víz nyomásfokozón keresztül az épületekbe.

Az átmenő raktár a csarnokok előtt végigfutó összekötő folyosó – szociális épülettel átellenes- végére kerül. Ebben a raktárban történik a fehér zónába kerülő áruk, (majd az innen visszakerülő veszélyes hulladék) tárolása, gépjárművek fertőtlenítése-beengedése, illetve a műhely funkciót ellátó helyiség elhelyezése. A boncoló és hullaégető épülete a fent említett épületegyüttestől függetlenül, azzal semmilyen fizikai kapcsolattal nem rendelkezően kerül elhelyezésre, amit a belső utakon keresztül a fehér zónában lehet megközelíteni. Az épületnek külső kapcsolata is van, mivel a hulladék (tetem és hamu) elszállítást az épületből a telep egyéb részeinek terhelése, érintése nélkül kell megoldani.

Az állatok be és elszállítása a zónahatáron lévő rámpákról valósul meg. A rámpákhoz az állatok eljuttatása épületen belül, illetve egy folyosón (rámpán) keresztül valósul meg, a telepen szabad állathajtás nem történhet. A csarnokok előtt végig futó összekötő folyosó és a rámpák fedett-nyitott kialakításúak, a nyitott részt madárháló védi, alsó lábazati szakasza vasbeton parapett falakkal kerül kialakításra. Az állattartó-nevelő csarnokon belül, zártan a két hosszoldalon van a hajtási terület, ami a karámokkal, termekkel azonos légterű, csak a termek elválasztó fala szakítja meg, acél szerkezetű ajtókkal, melyek mindig a feltöltés vagy elszállítás irányába nyílnak. A állattartó-nevelő épület fejében a rámpák (feltöltő és elszállító) közötti keresztfolyosó és az első terem között 2 db technikai helyiség lesz kialakítva, itt az egyikben elektromos csatlakozási pont létesül, a másik helyiség a gépészeti becsatlakozások számára valósul meg.

Az állattartó-nevelő épületek trágyalagúnás rendszerrel készülnek, melyek esetében a lagúnák vasbeton lemeze (30 cm vízzáró) adja azok alapozását is. A lagúnákból a padozaton keresztül működtetett (kézi) dugók mozgatásával lehet a trágyát leereszteni amely első körben gravitációsan az átemelő aknába (műanyag vezetékeken keresztül) kerül, innen szivattyúval kerül kijuttatásra a tároló tavakba. A tavakból az elfolyóin keresztül egy kitermelő aknába jut, ahol egy szivattyú az út közelében elhelyezett felső töltést lehetővé tevő traverzre továbbítja.

Az épületek közül a szociális épületre, a boncoló egy részére, illetve az átmenő raktár egy szakaszára kerül épített födém az épületek további alapterülete felett a tetőszerkezet adja a zárást. Az állattartó-nevelő épületek körítő falai a padlósíktól mérten 120 cm magasságig előregyártott szerkezetből (vasbeton pakett falból) készülnek, az alsó részeken szulfátálló, vízzáró kivitelben. Felette hőszigetelt panelfalak zárnak össze az álmennyezet hőszigetelt panelszerkezetével. A panel falakban légbeejtők és ablakok (fix és nyitható vegyesen) kerülnek beépítésre a homlokzaton ábrázolt kiosztással. A többi épület hagyományosnak mondható kialakítású, falazatos, erősítő pillérekkel, nyeregtetős, szendvicspanel fedéssel és acél rácsos tartó szerkezettel.