Az ipari épületek tervezése egy minden más funkciótól különböző építészeti feladat. Ezeknél az épületeknél az elsődleges fókusz a technológiának minél inkább megfelelő, logikus szerkesztésű, költséghatékony kialakításra kerül. Ennek ellenére ezekben a feladatokban is meg tudjuk találni az építészeti kihívást, és a helyet a kortárs design számára.

Az ipari épületek funkcionális összetettségük okán a többi építészeti funkcióhoz hasonlóan, jól felkészült, magas szintű szakmai tudással rendelkező tervcsapatot igényelnek.

GENERÁL TERVEZÉS

Az ipari épület tervezésének esetében a többi építészeti funkcióhoz képest is nagyobb jelentősége van a szakági terveknek. Az ipari épületek alapját, általában, egy logikus szerkesztésű csarnokváz határozza meg. Így a statika egy fontos kiindulási alapot jelenet a tervezési folyamat során. Az épület funkcionalitását az ipari épületekben alapvetően meghatározza a gyártástechnológia. Az építészeti terveket így,

• a statikus,
• a geotechnikus,
• az épületgépész,
• az épületenergetikus,
• az épületvillamossági tervező,
• a tűzvédelmi szakértő,
• a közúttervező,
• a gyártás technológus,
• és az esetleges felmerülő további szakági igényekhez tartozó tervezők,

munkájával össze kell hangolni.

Irodánk az előbbiekben felsorolt szakági tervezők közül minden szakág tekintetében régre visszanyúló, jó szakmai kapcsolatot ápol. Az építész- és szakági tervek összehangolásában és az ilyen formájú komplex tervezési folyamatokban hosszútávra visszanyúló tapasztalatokkal rendelkezik.

IPARI ÉPÜLETEK TERVEZÉSI MENETE

TELEKVIZSGÁLAT

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) és a települések Helyi Építés Szabályozásai az építési telekre elhelyezhető legnagyobb épület méretét több különböző paraméterben is szabályozza. Ezek a paraméterek a

• beépítettség,
• zöldfelület,
• épületmagasság,
• szintterületi mutató.

Ezeken a paramétereken kívül egyéb előírások is erősen korlátozhatják a telken elhelyezhető épület méreteit és kialakítását. Ilyen lehet például a kötelezően előírt tetőhajlásszög, vagy egy kötelezően figyelembe veendő beépítési vonal, amelyre az épület rá kell helyezni. Az épület elhelyezését korlátozhatják örökségvédelmi, régészeti, környezet- és vízvédelmi védőzónák. Az OTÉK az építési hely pontos kijelölésére előírja a betartandó elő- oldal- és hátsókert méreteket, amelyeken felül a szomszéd épületektől tartandó tűztávolságok is figyelembe veendők.

Ezekből a teljesség igénye nélkül felsorolt paraméterekből láthatjuk, hogy annak eldöntése, hogy a kívánt funkcionális tartalom, vagy építészeti kialakítás, amit előzetesen elképzeltünk elfér-e a számára kinézett teleken, még jól felkészült szakemberek számára is kihívást jelentő feladat.

Irodánk számos projekt elkészítése során több, egészen bonyolult telekszituációval találkozott már. Így jó felkészültséggel tudunk a témakörben az ön számára tanácsadást biztosítani.

TERVEZÉSI PROGRAM

Az ipari épületek a tervezési program meghatározásában is különböznek más építészeti munkáktól. Különböző gyártástechnológiák esetében, különböző, egészen egyedi műszaki problémák merülhetnek fel, ezek pontos előzetes meghatározása fontos egy jó végeredmény elérésének céljából.

A gyártástechnológiai elvárásokon kívül fontos még meghatározni, a dolgozók pontos létszámát, nemenkénti megoszlását. Fontosak a számukra biztosítandó szociális funkciók. Ezek mellett általában jelentős adminisztrációs irodaigénye is van ezeknek az épületeknek, így ennek pontos meghatározás szintén egy fontos feladat a tervezési program meghatározásakor.

VÁZLATTERV

A vázlatterveken kidolgozzuk, hogy a funkció hogyan helyezhető el a telken. Az ipari épületek általában nagy alapterületű tömegekkel rendelkező épületek. Ebből adódóan a terepbeillesztésből adódó földmunkák jelentős költségtételeket jelenthetnek az építés során, így az épületek telepítése kiemelt odafigyelést igényel.

A vázlatterv pontosan kidolgozza az épület alaprajzi technológiai sorát a gyártástechnológia alapján. Ezen kívül fontos alaprajzszervezési kérdés lehet a dolgozók szociális tereinek, és az irodafunkcióknak az alaprajz szervezési módszere. Ez történhet a fő csarnokterekkel egy tömegben, vagy külön épületekben helyezve is.

ENGEDÉLYEZÉSI TERV

Az engedélyezési terv elsődleges célja, hogy az épület építéséhez az építési engedélyt megszerezze. Ennek a tervnek igazolnia kell az épületen alkalmazott megoldások az OTÉK-nak (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) való megfelelőségét. Ez a jogszabály meghatározza pontosan azt is, hogy a tervcsomagnak milyen tervlapokat, pontosan milyen tartalommal, kell tartalmaznia.

A tervcsomag másik fontos célja a jogszabályi megfelelés mellett, az épületen alkalmazott főbb épületszerkezeti megoldások kidolgozása. Ebben a fázisban már a gépészeti és villamos rendszerek főbb nyomvonala is meghatározásra kerül, valamint az épület statikai vázának geometriai méretei is levéglegesednek.

Az engedélyezési tervek közvetlen beadása egy ÉTDR nevű internetes rendszeren keresztül történik, amit az építésztervező köteles kezelni.

TENDER TERV – AJÁNLATI TERV

Ez az engedélyezési és kiviteli terv közötti tervállapot. Elsődleges célja, hogy ez a tervcsomag alapján elkészíthető legyen az a tételes tervezői költségkiírás, ami alapján a kivitelezők már műszakilag megalapozottan be tudják árazni az épület kivitelezési munkáit.

Ezt a tervszintet akkor célszerű elkészíttetni, ha a kivitelezés gyors elkezdése cél. A projekt időbeni ütemezésébe már nem fér bele a kiviteli terv teljes értékű elkészülése.

KIVITELI TERV

A kiviteli terv a tervezési folyamat legrészletesebb eleme. Ez az engedélyezi tervhez képest az épület műszaki részleteinek pontosabb kidolgozását tartalmazza. Ezek a tervek már szoros összhangba kerülnek a szakági tervezők rajzaival. Látható lesz a terveken minden gépészeti és épületvillamossági nyomvonal, amelyek egyeztetésre kerülnek minden beépítendő építészeti elemmel. Az ipari épületek esetében kiemelt fontosságú a gyártástechnológiához kapcsolódó műszaki megoldásokról készített részletek. Ilyenek lehetnek, a teljesség igénye nélkül felsorolva, a tehergépkocsi dokkolók és rámpakiegyenlítők, a nagyobb tömegű gépek alapozásai, szüllyesztékei, a technológiához tartozó vizek elvezetésének kialakítása.

A kiviteli terv tartalmát és elkészítésének kötelezőségét a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Ipari épületek esetében a kiviteli tervek készítése minden esetben kötelező.