TELEPÍTÉS
Az épület telepítésénél egyik fő szempontunk a templom irányának meghatározása volt. Hazánkban a középkori templomokat jellemzően Kelet-Nyugat irányban tájolták. Kutatások kimutatják viszont, hogy a tökéletesen Kelet-Nyugat irányba forduló templomok kisebbségben vannak a főként keleti irányba néző, a tökéletes tengelytől azonban néha akár jelentős mértékben is eltérő templomokhoz képest. Ez alapján mi is egy hasonló tengelyű telepítésre törekedtünk. A tökéletesen keleti tájolástól pár fokkal való eltérésre a terület lejtési viszonyai és a már kialakult környezeti irányultságok adtak indokot. Ugyanakkor a kis eltérés ellenére is kelet-nyugati tájolású az új templom hossztengelye. Ezzel a telepítési módszerrel utalni tudunk hazánk tradicionális templomtervezési módszertanára.

A telepítésnél még szintén fontos alaptípusnak tartottuk azt a Dél-Nyugat Magyarországi templomépítészeti alaptípust, ahol a templom a helyiség legmagasabb pontján, egy dombteteji helyzetben egy körülkerített beépítéssel került kialakításra. Ebből következően az épület helyének megtalálásakor a terület központjában lévő dombteteji, magasponti helyzeteket egyértelműen előnyben részesítettük, figyelembe véve egyúttal a Kiírói elképzeléseket is a telepítési hely tekintetében.

A telepítés másik fontos szempontja volt, hogy az új épületek elhelyezkedése a helyi lakosok mindennapi életritmusát minél kevésbé zavarja meg. A kitaposott útvonalakból beazonosítható útvonalak további gyalogos használatát minél kevésbé korlátozza, valamint a gyerekek által közkedvelt szánkópályát ne tüntesse el.

A terveséi területen így a szánkópálya, valamint a nagyfeszültségű vezeték és az alatta elhelyezkedő árok miatt kizárt területen kívül két nagyobb a funkció telepítésére alkalmas zóna határozható meg. Egyszer a terület déli sarkában található erősen lejtős, valamint a terület középső és északi részén található relatív sík terület. A korábban megfogalmazott elvekből következik, hogy a templom és a hozzá tartozó egyházi funkciók a terület középső magaspontján, az erősen lejtős területen, míg a nagyobb sík felületű területet igénylő sportpályák az északibb sík részén kerülnek így telepítésre.

A helyszín közlekedési vonatkozásában jól feltárt. A területnek mind a nyugati mind az északi részén autóforgalomra alkalmas utak találhatóak, így a parkoló kialakítása a templomhoz kellőképpen közeli pozícióban nem okoz problémát. A helyszínt nyugati irányból határoló úton két buszmegálló is található, így a templom és a közkert/park buszos megközelítéséhez sincs szükség a jövőben a jelenlegi közlekedési rendszer módosítására.

A TEMPLOM ALAPRAJZI SZERVEZÉSE
A templom főhajójában a vasárnapi misék lebonyolítására szolgáló fő templomtér található. A bejárat felől közelítve a homlokzati erősen keretezett és kiemelt kapuzaton (kapumotívum) keresztül egy fogadótérbe jutunk. A kapumotívum egy hármas kapuzatot (a budapesti Pasaréti templom és számos középkori templom inspirációja alapján) foglal magában, illetve egy-egy oldalsó üvegezett bevilágítófelületet.

Ez egy befelé nyíló veretes réz kapuzat, amelyet egy csak kimondott közelségben (kilincshez nyúló kézmozdulatra) aktiválódó automatika nyit, ezzel biztosítja a belépő számára az Isteni hívás/fogadás szimbólumát.

A hármas, rézveretes kapuzatot egyedi pontokból, vonalakból felépülő kereszt motívum díszíti. A főkapun kidomborodó mintázatként, a két oldalsó kapun perforációként jelenik meg. Kidolgozása képzőművészeti igényességet követel.

A fogadótéren keresztül egy szűkülő térben érjük el a templomtér bejárati ajtaját, mely szintén hívogatóan befelé nyílik. Ezen túljutva még mindig egy szűkületben találjuk magunk, azonban velünk szemben már feltárul az oltár látványa. Ez a templomba belépéskor az átlényegülésre szolgáló térrész. A tér szűkületét ezen a részen nyugati irányból a gyóntató fülkék, keleti irányból a családi szoba adja. Ezeknek a funkcióknak az ideális helye ez, az oltártól távoli pozíció, ahol még a belépőnek nem kell a teljes átlényegültség állapotában lennie. A gyóntatófülkék előtere ad helyet a karzatra történő feljutást biztosító lépcsőnek. A karzat lépcsőjét a főhajóból és nem az előtérből nyitottuk, így jobban a liturgikus tér része.

A fogadótérből lépcsőn és liften keresztül is elérhető az altemplom, ahol a kolumbárium és az ehhez kapcsolódó kápolna került kialakításra. A lépcsőn leérkezve vagy a kápolna vagy a kolumbárium térbe tudunk bemenni. A belépési pontnál egy forgatható ajtóval különböző koreográfiák szerint lehet a térbe való belepést irányítani, annak függvényében, hogy épp szertartás van-e a kápolnában vagy nincs. A templom tengelyével párhuzamosan a déli oldalon (árnyékolható) járható üveg felülvilágító biztosít természetes fényt az altemplomnak. Lehetőség van a közösségi ház rendezvényudvarának és az altemplomnak egy folyósóval való direkt összekötésére, amennyiben erre igény van, ami egyben menekítésre is használható.

A II. vatikáni zsinat összehívásának egyik főbb gondolata és oka az volt, hogy a megújulás jegyében ablakot nyisson és friss levegőt engedjen be az egyházba, mely az építészet nyelvére lefordítva is értelmezhető a nagy és szellős üvegfelületek alkalmazásával, így a kapuzati részen és a templom több pontján is alkalmaztunk nagyobb korszerű üvegszerkezeteket.

A főbejárati hármas kapuzatban a középső kapu kissé kiemelt a többi közül, mely kiemelés az épülethez közelítve érvényesül jobban. A középső kapu tömör, míg a két szélső üvegezett, de finoman megmunkált tömör „rácsozatot” kap egyfajta átmenetet képezve ezzel a szélső üvegezett bevilágítók irányába. A hármas kapuzat lehetőséget ad arra, hogy az misézés bemenetele során, ha csak a középső főbb kaput használják, míg kifelé mindhármat. Vagy a kolumbárium egész napi nyitva tartásakor a középső kapu nincs nyitva, csak a szélső kettő, megkülönböztetve ezzel az épülethasználat jellegét a misézési alkalmaktól.

A fő templomtér kellőképpen tágas kialakításban biztosítja a hívek számára a padsorokat. Ehhez a térrészhez kapcsolódik a határolófalakon elhelyezve a keresztút 14 stációja, valamint egy Szent II. János Pált ábrázoló műalkotás.

A templom és annak szentélye a márványból megfogalmazott elmozdíthatatlanságot sugalló oltár köré került felfűzésre. Az oltár körül kellőképpen nagy méretű tér alakul ki ahhoz, hogy az körüljárható legyen, és még az oltár előtt elhelyezett koszorúk mellett is elég hely maradjon az oltár előtti leboruláshoz. Az oltár mögött kellőképpen erős fókusz pontban helyezkedik el Tabernákulum. A papi szék, ami Krisztus helyének a jelképe az oltártól jobbra (délre) helyezkedik el. Az oltártól (balra) északi irányban kapnak helyet a segédek számára fenntartott ülőhelyek.

A tabernákulum egyediségét adja mag a háromszögletű végpontban való elhelyezés, egyfajta folytonos vonalként vagy egy pontként való kialakítása, valamint annak képzőművészeti kialakítása. A tabernákulum egy háromszögletű üveg hasábba van elhelyezve, mely a tetőn keresztül egy felülvilágítón át természetes fénnyel van felülről megvilágítva. A templom csúcspontjába helyezett üvegtömb benne az oltáriszentséggel a, mely a tetőn keresztül „kommunikál az égiekkel” mely fény formájában meg is jelenik a belső térben, illetve kifelé is (a benne lévő mesterséges megvilágítás segítségével).

A szentélyhez közvetlenül kapcsolódóan a kiszolgáló épülettömegben kapott helyet a sekrestye. Ettől nyugati irányban haladva található a szentségimádás kápolnája. Ez a fő templomtérről egy üvegfallal van leválasztva, így a tér nagymisék esetén bevonható (egybenyitható) a fő templomhajó funkcionális rendszerébe. Leválasztva önmagában alkalmas hétköznapi misék lebonyolítására, lehetőséget teremteve ezzel arra, hogy ezek a kisebb misék esetén nem kelljen az egész templomteret felfűteni. Ezen a használaton kívül ez a kápolna alkalmas a kültér felé való felnyitásra is, így ezen kültéri misék esetében ez tud a mobil oltár helyéül szolgálni. Szintén ebben a kápolna térrészben található a keresztelőkút. Az kiszolgáló épülettömegben tovább nyugat felé haladva található a vizesblokk.

ANYAGHASZNÁLAT ÉS BELSŐÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS
Az épületek anyaghasználatának kiválasztásakor konzekvensen törekedtünk az alapvető gondolatiságnál meghatározott alapelvek követésére. Szerettük volna kerülni az indokolatlan fényűzést, azonban mindenképpen törekedtünk az egyházi épület nívójához szükséges nemes anyagok alkalmazását.

Az épületen legfőképpen uralkodó szín a fehér, ami a tisztaságot, a világosságot és az őszinteséget jelképezni. Ezen kívül a legfontosabb kiegészítő elem a réz, ami mind a homlokzaton, mind pedig a belső térben több helyen is, kisebb felületek megjelenik.

A réz mellett a másik időtállóságot sugárzó anyag a sötét árnyalatú tömör fa (ülőfelületek), amelyek a klasszikus templomok belsőépítészetét idézik.

Az épületben a fehér szín legnagyobb felületen törtfehér színű csiszolt, vágott szerelt mészkőburkolat formájában jelenik meg. A főbejárat felett a törtfehér burkolat egyedi kialakítású, plasztikus felületet ad, benne megjelenik a kereszt motívum. A keresztet kissé tördelt módon tettük egyedivé a főhomlokzaton, oly módon hogy a kereszt előtt lévő megfeszített Krisztus testét jelképesen kihagytuk a formából, ez jelenik meg törésként.

A homlokzaton alkalmazott kő burkolat a tetőfelületen is megjelenik burkolóanyagként az épület ötödik homlokzatát is anyagszerűségében bemutatva.

A belsőtérben sima, vakolat formában kerül alkalmazásra a fehér szín. Ezen kívül az oltárok felületén fehér márvány formában is megmutatja magát a fehér.

 A templom testén kontrasztos anyagként és színként csiszolt, vágott, szerelt andezitkő burkolat jelenik meg az oldalsó szárnyon, a tornyon és a bejárati kapuzat környékén.

A kapumotívumon belüli szélső ajtók és az oldalsó bejárat  előtt egyedi mintás sárgaréz perforált lemez a nyílászáró előtétet alkalmaztunk, míg a főkapu  sárgaréz burkolattal ellátott, egyedi mintás bejárati kapu. A toronyban mechanikus működtetésű, öntött bronz harangokat helyeztünk el, acélszerkezetű állványzaton korrózióálló építészeti acélháló burkolattal védve a galamboktól a szerkezetet.

A közösségi ház és a paplak épülete anyaghasználatában a templom épülethez illeszkedik, alárendelt módon, nem próbál a főépülettel konkurálni.

GÉPÉSZETI RENDSZEREK, ENERGETIKA
Az épületegyüttes távhős fűtéssel kerül kialakításra. Jelenleg Pécsen ez az egyik legzöldebb fűtési rendszer, mivel a hőerőmű biomassza üzemű, ami egy megújuló energiaforrásnak tekinthető. Ennek kialakításhoz a közösségi ház alagsorában kerül kialakításra egy kívülről is elérhető hőfogadó központ. Ez innen az egész központot el tudja látni a szükséges hőenergiával, egy szekunder hálózaton keresztül.
A templomtérben nem szükséges gépi szellőztetés kialakítása, ez a tér természetes úton gond nélkül kiszellőztethető. A közösségi ház nagyobb tereiben, viszont már szükség van gépi légcserélő gépre, ami a létszámadatok tekintetében később méretezésre kell, hogy kerüljön, a szellőzőgépek az alsó szinti gépészeti térben elhelyezhetők.

A paplak épületben alapvetően elegendő a természetes szellőzés, egyedül a vizes helyiségek helyi gépi szellőztetésére lehet szükség.

Az épületegyüttestől északi irányban elhelyezkedő parkoló alkalmas lehet nagyobb felület napelempark elhelyezésére, ami a komplexum fenntartható energiamérlegét jelentősen javíthatja.

AKADÁLYMENTESÍTÉS
Mind a templom, mind pedig a közösségi ház bejáratának közvetlen közelében elhelyezésre került egy-egy akadálymentes parkolóhely. Ezekből mindkét épület bejárata szintkülönbség áthidalása nélkül megközelíthető. A templom hívek által használt terein belül nincs olyan tér, amely eléréséhez mozgáskorlátozott személyeknek szintkülönbséget kellene áthidalni. A kolumbárium a fogadótérből lifttel közelíthető meg.

TÁJÉPÍTÉSZET

A tervezési terület jelentős része zöldfelület, melynek fő funkciói jelenleg a kutyafuttatás, szánkózás, valamint az átszellőzés révén a városklíma kedvező befolyásolása. A tervezés során fontos szempont volt a zöldfelületi fejlesztések mellett ezen funkciók megtartása. Az alacsony beépítés és az épített elemek elhelyezése miatt a terület továbbra is a városrész ökológiailag intenzív területe marad, amely biztosítja az átszellőzést, hiánypótló rekreációs területet nyújt a lakosság számára, valamint a fajgazdagság növelésével új élőhelyeket teremt a városi környezetben.

A templom környezete
A templom melletti udvarban a paplak és a közösségi ház között található egy szabadon látogatható templomkert, ami elhelyezkedéséből adódóan zártabb, védettebb területet jelent a környező zöldterületekhez képest. A templomhoz vezető lépcsősor mellett jelentős zöldfelület áll rendelkezésre. Ez a terület kiválóan alkalmas télkert kialakítására.

Itt olyan növények kapnak helyet, melyek a téli vegetációs időszakban is látványosak színes törzs, fennmaradó levélzet, fennmaradó termésdísz, korai virágzás, vagy érdekes habitusuk által. Összességében egy télen igen dekoratív, a környező zöldfelületektől eltérő kialakítás jelenik itt meg, amely a templomkert hangulatát kiemeli.

A paplakhoz tartozik két elszeparálható magánkert, melyekben haszonkert vagy díszkert kialakítására egyaránt lehetőség van.

A templomkertben és a magánkertekben bibliai növényzet megjelenítésére is lehetőség van, mint például a libanoni cédrus, a gránátalma, a füge, a rózsabokor.

A templom főbejárata előtti téren a templom tengelyében egy burkolatban megjelenő díszsáv található, melyen visszaköszön a kapuzat mintája. Ez a sáv a sétány 7. megállójától egészen a templom bejáratáig halad, ezáltal a templomra irányítva a fókuszt. Ebben a sávban a középső szakaszon vízfelület található, amely diszkrét játékosságot visz a térburkolatba.

A vízfelületet egy csermelyként értelmezzük, melynek forrása a tér burkolatából tör elő. A burkolatban kialakított plaketton I. János Pál pápa: Római triptichon – A forrás című versét szeretnénk megjeleníteni:

A Forrás

 (Forrás: II. János Pál pápa: Római triptichon; Új Ember Kiadó, 2003, ford.: Zsille Gábor)

A tér két oldalán található, oszlopos habitusú fákból álló fasorok szerepe szintén az, hogy a tekintetet a templom épületére vezessék.

A park
A templom épületegyüttesétől északra található a II. János Pál életéhez kapcsolódó emlékpark. A sétányokon 7 állomás kerül kialakításra, melyek a pápa életének jelentős eseményeit örökítik meg. Az állomásokat végigjárva az út a park észak-nyugati sarkától a templom bejáratáig vezet. A sétányok közötti zöldfelületekben gyepfelületek és alacsony cserjefoltok váltakoznak, melyek kiemelik a pihenőterületeket, valamint az emlékhelyeket. A közösségi háztól északra eső zöldfelületben kihelyezett tömbbútorokon akár kültéri rendezvények is megtarthatók, a terület „kültéri osztályteremként” is funkcionálhat, de alkalmas a rendezvények szünetében való feltöltődésre is.

„Lolek” játszótér
A gyalogos úthálózat jelöli ki a játszótér helyét (nevét a pápa gyermekkori becenevéről kapta), amely a templomtól távolodva átmenetet képez a pihenő és a sport funkciók között. A játszótér körülkerített terület, ahol árnyas fák között ütéscsillapító burkolattal ellátott szigeteken sorakoznak a játékok.

Rét
A játszótér mellett egy piknikezésre, szabad játékra alkalmas vadvirágos rét található. A rét növényzete vegyes vadvirágokból áll, melyek az év folyamán többször virágoznak, így egy hagyományos gyepfelületnél jóval dekoratívabb felszín alakul ki. A látvány mellett ökológiai jelentősége is kimagasló, mely az élőhely teremtésben és a terület vízháztartásának kedvező alakításában nyilvánul meg.

Sportpályák
A sportpályák a templomtól legtávolabb eső területen kaptak helyet egy csoportban. Korszerű futópálya veszi körbe a területet, jól lehatárolva ezáltal a sport funkciót. A futópályát fasor és cserjefoltok kísérik. A pályák és a fő gyalogos sétányok között alacsony cserjefoltok és kis pihenőterületek váltakoznak, melyekről a pályák is elérhetőek. Ezek a pihenők a kihelyezett utcabútorokkal fiatalos találkozóhelyek lehetnek. A sportpályák körül alakul ki egy szilárd burkolatú körsétány is, ami kisgyerekek számára kerékpározásra is alkalmas.

Esőkert
A terület északi részén húzódó árok kiválóan alkalmas esőkert kialakítására, melynek szerepe kettős: egyrészt a csapadékvíz megtartásában és lassú elszivárogtatásában van kiemelkedő jelentősége, másrészt a változatos kialakítás által növeli a terület esztétikai értékét.

Központi tér
A lakótelepről a templom felé, a sportpályák között átvezető fő gyalogos irány mentén alakul ki a park központi tere. A térburkolatot vízfelület és szabályos rendszerben kiültetett fákból álló liget ellensúlyoz. Kisebb rendezvények megtartására, vagy találkozóhelynek is alkalmas a tér.

Kutyafuttató
A körbekerített kutyafuttató a terület szélén, mégis jól megközelíthetően került kialakításra. Az árnyas központi tér a gazdik területe, a kutyáknak homokos ásóterület és különböző terepplasztikák teszik játékossá a teret.

Szánkópálya
A szánkópálya kijelölésére a terület legmeredekebb része alkalmas. Itt a biztonságos szánkózás miatt fás növényzet nem kerül elültetésre, így az év többi időszakában gyepes felületként jelenik meg.

Fasorok, növényzet
A legfőbb gyalogos irányokat a sétautak menti szabályos fasorok hangsúlyozzák. Fajválasztáskor dekoratív, a helyi klímát jól tűrő, nagylombú fák választása javasolt, úgy mint a hársfa (Tilia sp.), a juharok (Acer sp.) és a kőrisek (Fraxinus sp.). Az emlékpark zöldfelületeinél szoliter állásban ültetett színeslombú fajok, örökzöldek és különleges habitusú fák kiemelik a hely jelentőségét. Cserjefoltok és évelőágyak esetében az alacsony növényzet úgy képes biztosítani a terület átláthatóságát, hogy közben az eltérő virágzási idő és levéldísz miatt változatosságot visz a térbe.