TERVEZÉSI PROGRAM

Az épület tervezés során a Kiíró által megfogalmazott tervezési programot követtük, a szükséges számú és méretű helyiséget, azok komplex térkapcsolataival együtt helyeztük el az épületen belül.  A kettős funkció miatt a bírósági és ügyészségi területeteket elkülönített épületrészekben helyeztük el, így az épületen belüli közlekedés és kapcsolat biztosított a két egység között, de az épület vagyonkezelése a bírósági és ügyészségi szervezet között a területhasználat alapján megosztásra kerülhet. Az épületgépészeti- és villamossági rendszerekben a külön mérhető rendszerként történő kialakítás, a kültéri közműcsatlakozástól kezdődően megoldható.

FŐ FUNKCIONÁLIS EGYSÉGEK

A bírósági- és ügyészségi épületrészek teljesen különálló, egymástól független egységként kerültek kialakításra.  A két egységet egy zárt udvar – megközelítési lehetőség választja el, mely így nem csak alaprajzban, de az épület tömegben is markánsan megjelöli a két funkció határát. A két tömeg két ellentétes oldalon csatlakozik, a földszinti, déli rész az ügyészség bejáratát jelöli ki, míg az emeleti, északi folyosó a belső, dolgozói átközlekedést biztosítja.

A bírósági fő térrendező egységei a tárgyalótermek. A földszinten két közepes és a nagytárgyaló kapott helyet, egyértelmű, transzparens ügyféloldali megközelítéssel és rejtett, funkcionális belső, dolgozói és védett közlekedőkkel. A közlekedők közötti terekben kapnak helyet a tárgyalók, a bent és a kint találkozása. Az épület fő funkciós egysége, melynek szilárd, megkérdőjelezhetetlen egységét egy belső épületmag zárja magába. A tárgyalótermek közé ékelődik az előzetes beszélő egysége, szintén kétoldali megközelítési lehetőséggel.

Az ügyfelek az előtéri közlekedő magból érhetik el az első emeletet, ahol a további tárgyalóegységek, ügyvédi és ülnöki várók sorakoznak. A szint a földszinti épületmagok kontúrját viszi tovább.  A tárgyalók itt is kettős megközelítési rendszerrel kerültek kialakításra, biztosítva az ügyfelek és bírói, dolgozói közlekedés különválasztását.

Az ügyészség épülete a hátsó térbe húzódik, önálló megközelítésével jól elkülönül a bíróság épületétől. Közvetlen kapcsolatunk a híd módjára működő emeleti átkötés biztosítja, ahonnan az ügyészségi dolgozók közvetlenül a tárgyalótermek védett megközelítési útvonalára érkezhetnek. Az ügyészségi épület telepítése, mérete és racionálisan szabott, gazdaságos alaprajza lehetőséget ad arra, hogy ügyészségi irodák megfelelő mennyiségű és minőségű bevilágítófelületre tegyenek szert. A rendeltetési egységek egy középső közlekedő magról nyílnak, csökkentve így a kihasználatlan terek arányát.

A formálás során létrejöhetett a bírósági épület magja, egy tömör kevéssé áttört tömeg, melyhez az első két szinten transzparens közlekedő terek simulnak, biztosítva a kint és bent kapcsolatát, belátást engedve így a bíróság munkájába a külső személőnek is, egészen addig a vonalig, míg ez megengedhető.

Megközelítés gépjárművel

Az épület gépjárművel történő megközelítésekor egyértelműen különválik az ügyfelek megközelítése és a többi, üzemi megközelítés. Az mozgásukban korlátozott ügyfelek a területet a Verseny utcából közelíthetik meg, ahol szilárd burkolatú, két gépkocsibeállóval rendelkező, akadálymentes parkolóhelyeket biztosító személygépjármű parkolóban állhatnak meg. A parkolótól a bíróság és az ügyészség épületéhez is jól kijelölt, szilárd burkolatú felületek vezetnek.

Az üzemi megközelítések, az ügyészségi, dolgozói megközelítést kivéve, az északi telekhatáron történnek, ellenőrzött módon, ahol zárható, távolról működtethető, portaszolgálatról videokapcsolaton követhető beléptetőrendszer üzemel. A dolgozók kártyás beléptetőrendszeren keresztül közelíthetik meg munkahelyüket, a kerékpárral, vagy gépjárművel érkezők a pinceszintre hajthatnak, ahol elhelyezhetik a járműveket, majd az épületen belül megközelíthetik munkaállomásaikat.

Megközelítés gyalogosan

Az épület ügyfelek számára biztosított főbejárata, a járásbírósági főbejárat az épület dél-nyugati részén található, a Verseny utcáról nyílik, de a tágas közlekedő terek az ügyfélparkolóból is jól láthatók, jól kijelölve így a megközelítés helyét és útvonalát.  A bejárat egy szélfogón keresztül vezet az épületbe, a közlekedési útvonalak mellett került elhelyezésre az biztonsági szolgálat, ahol a személy- és csomagvizsgálás lehetőség biztosított.

Az ügyészségi épület bejárata a telken hátrébb húzva helyezkedik el, a gyalogos útvonalakról könnyen felismerhetően, kijelölve a megközelítési lehetőségeket, az érkezés irányától függően.  Mind a bírósági, mind az ügyészségi bejáratok, dolgozói és ügyfél részről egyaránt, biztosítják az épület akadálymentes megközelítését.

A büntetés-végrehajtási bejárat a zárt udvarból nyílik, egyaránt lehetőséget ad az ügyészségi és a bíróság épület akadálymentes megközelítésére, illetve a bíróság épületén belül az őrizetes váró, tárgyalótermek, gyermek meghallgató és védett tanúszoba elérésére, védett útvonalon.

ENERGIAGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ

Az épület energiagazdálkodása során arra törekedtünk, hogy a felhasználandó energia mennyiségét optimalizáljuk. A cél eléréséhez korszerű, átszellőztetett légréssel rendelkező homlokzati felületeket, háromrétegű üvegezéssel ellátott, árnyékolóval felszerelt homlokzati nyílászárókat használtunk fel. A homlokzati árnyékolókat épületvezérlési rendszer fogja össze, így az árnyékolók pozíciója és a lamellák állása minden esetben optimumon tartható, az épület energiafelhasználása szempontjából. A korszerű hőszigetelt szerkezetek ugyan ezt a célt szolgálják, míg a létesített zöldtetők az épület közvetlen környezetének felmelegedését is gátolják.

Az épületgépészeti és villamossági belső hálózatok a közműcsatlakozással együtt a közterületen lévő külső közmű csatlakozási pontig megtervezhetők, a bírósági illetve az ügyészségi épületrész egymástól teljesen elválasztott rendszerként működtethető.

Az épület primer energiaigénye talajszondás hőszivattyú alkalmazásával kielégíthető, mellyel alternatív megújuló energia használható fel a fűtési és használati melegvíz biztosítására. Ezzel együtt egyéb gázfogyasztó berendezések, és a hozzájuk tartozó égéstermék elvezető kémények elhagyását érhetjük el. Az épületben részben alacsony hőmérsékletű felületi fűtésként – padlófűtés –, részben légfűtést terveztünk.

A tárgyalótermekben és az irodákban VRV rendszerű, hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas hőleadó berendezések kerülnek, melyek szabályozása oldalfali termosztátokkal megoldható, a rendszer kültéri egységei a lapostetőkre telepíthetők.

Az épület helyiségeinek szellőztetése általános esetben természetes úton megoldható. Homlokzati nyílással nem rendelkező tárgyalók és a nagyobb forgalmú terek friss levegő biztosítására hővisszanyerővel ellátott szellőzést terveztünk, utófűtéssel. A gépekhez kapcsolódnak a befúvó és elszívó légcsatornák, melyek a helyiségek álmennyezetében haladnak. A szellőző rendszerek (gépek) működtetését egy egyedi felügyeleti rendszerhez kapcsolódó intelligens automatika végzi.

Az esővíz öntözési hasznosítása megoldható a telken belül, a keleti telekrészen elhelyezhető felszín alatti műanyag esővíz tározó segítségével. A tartályok túlfolyókkal előre kialakított kavicsszivárgóba csatlakoznak, melyek a feleslegessé vált csapadékvizet telken belül elszikkasztják.

Bírósági és ügyészségi épületrészek elektromos ellátása a gépészeti rendszerhez hasonlóan külön közműcsatlakozással és mérőberendezéssel alakítandó ki.

Az épületben állandó üzemű áramkört kell kiépíteni. A gépészeti, informatikai és konyhai berendezések részére külön-külön erősáramú leágazást tervezünk, melyeket a főkapcsoló szekrényben fogyasztócsoportonként szakaszolunk a 24 órás áramkörök egyszerű lekapcsolásának gátlásával.

A megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerekhez „H” tarifás mérőberendezéseket kell kiépíteni.

Napelemes villamos energia termelő rendszerek számára biztosítani kell a csatlakozási lehetőséget a fővezeték hálózaton. Az épület kedvező tájolása lehetőséget biztosít egy esetleges fotovoltaikus rendszer gazdaságos kiépítéséhez a lapostetőn.

A kiírásban megfogalmazott gyengeáramra és informatikai rendszerekre vonatkozó elvárásokat figyelembe vettük, azok maradéktalanul megvalósíthatók.

„A bírósági ügyfeles bejárat az épület rövidebb oldaláról nyílik, a biztonsági beléptetésre megfelelő a tágas bejárati előtér. A lépcsők és liftek kialakítása átgondolt, az ügyfeles csak az I. emeletig megy fel, a dolgozói viszont a III. emeletig biztosított. Az irat-lift minden szintet összeköt, bár kapcsolata az irattáral, az ügyfélközponttal és a kezelőirodákkal nem közvetlen. A tárgyalók kialakítása kedvező hiszen két szinten helyezkednek el és valamennyihez  tartozik alternatív folyosó. A homlokzati kapcsolattal rendelkező tárgyalók zárt kialakítása indokolatlan, a nagy tárgyaló homlokzati megnyitásával elhagyható lenne  a zeg-zugos felülvilágító, illetve az emeleti tárgyalók területe is növelhető lett volna.

A pályamű bírósági szempontból kiváló beosztású, kedvező elrendezésű javaslatokat ad. Az épületen belül a publikus és a korlátozottan használható részek elkülönítése minden szinten megoldott. Az irodai szint híven követi a „bíró-leírok-bíró” dolgozószoba beosztást. Az ügyészség emeleti hídon való kapcsolatából adódóan a földszinti tárgyalók megközelítése nehézkes, és az ügyészek csak a védett folyosókon keresztül tudják megközelíteni a tárgyalókat, ami eltér az eddig megszokott kialakítástól. A mediációs- és gyermek-meghallgató, valamint a védett tanú helyiség a II. emeleten a dolgozói zónában van, holott annak publikus terültek között kellene helyet biztosítani. Az ügyfelek részére kialakított várók természetes fénnyel bevilágítottak, külső belátást mégis korlátozottan engednek, ami előnyös megoldás. Az irodai helyiségek természetes megvilágítást kaptak, a tárgyalók viszont teljesen zártak, amit elhelyezésük nem minden esetben indokol. Az épület formájából adódó tetőterasz kialakítása  dicsérendő, megközelítése azonban átgondolást igényel.

Mivel a telekkel határos közkert sűrűn fásult területe a Verseny u. délről érkező forgalma elől az épület-együttest szinte teljesen takarja, a valóságos közterületi látványt az utcában megjelenő, szinte teljesen zárt oldalhomlokzat jelenti. A zárt és nyitott homlokzati részek, az együtt kezelt szintek ugyanakkor ügyesen elrejtik az épület méreteit, a ház megjelenése letisztult, sőt túlzottan is semleges, így nem kommunikálja a belső funkciót a környezete felé. A homlokzat nyílásainak kiosztása az egyébként logikus alaprajzi megoldások esetében is esetleges, a tömör felületek burkolat- illetve színváltásainak logikája nem érzékelhető. Az épület-együttes telepítéséből következő ellentmondást az önmagában igényes tömeg- és homlokzat formálás sem tudja feloldani.

A Bírálóbizottság a pályaművet értékes részlet-megoldásait elismerve rangsorolás nélküli megvételben és díjazásban részesítette.”