A középületek tervezése szerteágazó feladat. A középület funkciók méretükben és bonyolultsági szintjükben egy igen széles skálán mozognak, kistelepülési főtéren lévő street-food konténerektől, nagyvárosi közegben elhelyezkedő ezer fő feletti lelátóval rendelkező sportuszodákig. Megrendelői közegük is sokféle, lehet állami, önkormányzati és magánmegrendelés is.

A középületek magsas színvonalú tervezése funkcionális sokféleségük okán, magas szintű felkészültséget és rugalmasságot követelnek meg az építész tervező csapattól. Irodánknak ezidáig is sokféle középülettervezési feladatban volt már szerencséje részt venni. Így felkészültek vagyunk:

• nevelési-oktatási épületek (óvodák, iskolák),
• sportlétesítmények (sportcsarnokok, uszodák, lovassport központok),
• egészségügyi létesítmények (orvosi- és fogorvosi rendelők),
• vendéglátási létesítmények (hotelek, szállodák, éttermek, glamping),
• kereskedelmi épületek (piacok, kereskedelmi egységek),
• adminisztratív épületek (irodák, ügyészség, bíróság),
• kulturális épületek (könyvtár, művelődési házak),

tervezésében. Gyakran veszünk részt hazai középülettervezési pályázatokban is, ahol sok esetben lehetőségünk nyílik megismerkedni olyan funkciójú épületek tervezésével is, amelyben korábban még nem volt részünk. Ezekkel a kihívásokkal is szívesen szembe nézünk.

GENERÁL TERVEZÉS

Habár egy modern középület megtervezéséhez elengedhetetlenek a magas szinten megrajzolt, precíz építész tervek, ezek önmagukban még nem elegendőek a sikerhez. A tervezési folyamat során az építészetet a tervezésben résztvevő további szakági tervezők,

• a statikus,
• a geotechnikus,
• az épületgépész,
• az épületenergetikus,
• az épületvillamossági tervező,
• a tűzvédelmi szakértő,
• a táj- és kerttervező,
• az épületakusztikus,
• a közúttervező,
• és az esetleges felmerülő további szakági igényekhez tartozó tervezők,

munkájával össze kell hangolni.

Irodánk az előbbiekben felsorolt szakági tervezők közül minden szakág tekintetében régre visszanyúló, jó szakmai kapcsolatot ápol. Az építész- és szakági tervek összehangolásában és az ilyen formájú komplex tervezési folyamatokban hosszútávra visszanyúló tapasztalatokkal rendelkezik. 

FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET

Korunk építészetében törekszünk minden épületünket a fenntarthatóság elvei szerint tervezni. A fenntarthatóság sokféle különböző formában jelentkezhet épületeinkben, az energiahatékonyságtól, ami a természeti környezetünk ökológiai fenntarthatóságát segíti elő, a környezetpszichológiailag korrekt tervezésig, ami pedig az emberek számára kívánatos és egészséges privát és közösségi életkörnyezetet biztosítja.

Középületek esetében különösen fontos ezeket az elveket figyelembe venni, hogy az építészet teljes értékűen tudja, a közösség érdekeit szolgálja. Amennyiben az épület magánmegrendelői környezetben készül, a fenntarthatóság elvei a beruházást piacképesebbé tehetik. Ezek az épületek élettartamuk során általában egy üzemeltető által kerülnek kezelésre, így az energiahatékonyság minél magasabb fokú elérése, a fenntartási költségek alacsony szinten tartása fontos megrendelői igény lehet.

Ezekből következően, sok esetben igény lehet a különösen magas energiahatékonysági igény ezen épületek tervezése során. Irodánk mind az a+ energiaosztályú házak, mind pedig a passzív házak tervezésében otthon van.

TERVI SZINTEK

TELEKVIZSGÁLAT

Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) és a települések Helyi Építés Szabályozásai az építési telekre elhelyezhető legnagyobb épület méretét több különböző paraméterben is szabályozza. Ezek a paraméterek a

• beépítettség,
• zöldfelület,
• épületmagasság,
• szintterületi mutató.

Ezeken a paramétereken kívül egyéb előírások is erősen korlátozhatják a telken elhelyezhető épület méreteit és kialakítását. Ilyen lehet például a kötelezően előírt tetőhajlásszög, vagy egy kötelezően figyelembe veendő beépítési vonal, amelyre az épület rá kell helyezni. Az épület elhelyezését korlátozhatják örökségvédelmi, régészeti, környezet- és vízvédelmi védőzónák. Az OTÉK az építési hely pontos kijelölésére előírja a betartandó elő- oldal- és hátsókert méreteket, amelyeken felül a szomszéd épületektől tartandó tűztávolságok is figyelembe veendők.

Ezekből a teljesség igénye nélkül felsorolt paraméterekből láthatjuk, hogy annak eldöntése, hogy a kívánt funkcionális tartalom, vagy építészeti kialakítás, amit előzetesen elképzeltünk elfér-e a számára kinézett teleken, még jól felkészült szakemberek számára is kihívást jelentő feladat.

Irodánk számos projekt elkészítése során több, egészen bonyolult telekszituációval találkozott már. Így jó felkészültséggel tudunk a témakörben az ön számára tanácsadást biztosítani.

TERVEZÉSI PROGRAM MEGHATÁROZÁSA

Minden építészeti munka a projekthez tartozó tervezési program meghatározásával kezdődik. Ez bizonyos esetekben magától értetődő, más esetekben komoly munka és időigénnyel rendelkező feladat. Amennyiben a tervezési program meghatározása során akadályokba ütközik, szíves segítünk azok leküzdésében.

VÁZLATTERV

A vázlattervben rajzos formában megvizsgáljuk, hogy az előirányzott funkció a telekviszonyokba hogyan illeszthető be, pontosan milyen méretű épület, milyen tájolással és térkapcsolatokkal alakítható ki.

Különös figyelmet fordítunk ebben a szakaszban egy tiszta és gazdaságosan tovább dolgozható szerkezeti raszter kialakítására. A természetes bevilágítás és szellőzés minél jobb hatásfokú kihasználhatóságára. Egy külső belső tereiben esztétikus kialakítású épület tömeg tervezésére.

A térkapcsolatok kidolgozásánál törekszünk a funkcióhoz megfelelő legoptimálisabb közlekedőrendszer kialakításra. A helyiségek tervezésénél az előzetesen meghatározott alaprajzi méretek viszonylatában törekszünk a legjobban kihasználható térarányok elérésére.

Eddigi tapasztalataink alapján 2-3 vázlattervi verzió elkészítése szükséges ahhoz, hogy egy véglegesen elfogadható és a további tervezési fázisokba juttatható terv tudjon kialakulni. Sok esetben jónak látjuk ezen a 2-3 verzión belül, több lényegesen különböző verzió párhuzamos futtatását, annak érdekében, hogy a legideálisabb épület tudjuk az ön számára kialakítani.

Az vázlattervi és az engedélyezi tervi szakasz között sok esetben szükséges egy településképi vélemény megszerzése. Az általunk készített vázlattervek végleges állapota általában alkalmas ennek a településképi hozzájárulásnak a megszerzésére.

ENGEDÉLYEZÉSI TERV

Az engedélyezési terv elsődleges célja, hogy az épület építéséhez az építési engedélyt megszerezze. Ennek a tervnek igazolnia kell az épületen alkalmazott megoldások az OTÉK-nak (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) való megfelelőségét. Ez a jogszabály meghatározza pontosan azt is, hogy a tervcsomagnak milyen tervlapokat, pontosan milyen tartalommal, kell tartalmaznia.

A tervcsomag másik fontos célja a jogszabályi megfelelés mellett, az épületen alkalmazott főbb épületszerkezeti megoldások kidolgozása. Ebben a fázisban már a gépészeti és villamos rendszerek főbb nyomvonala is meghatározásra kerül, valamint az épület statikai vázának geometriai méretei is levéglegesednek.

Az engedélyezési tervek közvetlen beadása egy ÉTDR nevű internetes rendszeren keresztül történik, amit az építésztervező köteles kezelni.

TENDER TERV – AJÁNLATI TERV

Ez az engedélyezési és kiviteli terv közötti tervállapot. Elsődleges célja, hogy ez a tervcsomag alapján elkészíthető legyen az a tételes tervezői költségkiírás, ami alapján a kivitelezők már műszakilag megalapozottan be tudják árazni az épület kivitelezési munkáit.

Ezt a tervszintet akkor célszerű elkészíttetni, ha a kivitelezés gyors elkezdése cél. A projekt időbeni ütemezésébe már nem fér bele a kiviteli terv teljes értékű elkészülése.

KIVITELI TERV

A kiviteli terv a tervezési folyamat legrészletesebb eleme. Ez az engedélyezi tervhez képest az épület műszaki részleteinek pontosabb kidolgozását tartalmazza. Ezek a tervek már szoros összhangba kerülnek a szakági tervezők rajzaival. Látható lesz a terveken minden gépészeti és épületvillamossági nyomvonal, amelyek egyeztetésre kerülnek minden beépítendő építészeti elemmel.

A kiviteli terv tartalmát és elkészítésének kötelezőségét a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Több lakásegységből álló lakóépületek és középületek esetében a kiviteliterv készítése elengedhetetlen.

MEGVALÓSULÁSI TERV

A megvalósulási terv az építkezés befejeződése után készített, az engedélyezési terv tartalmával megegyező tervcsomag. Elsődleges célja az épületen a kivitelezés során történt változások rögzítése.

MARKETING ANYAGOK

Irodánk vállalja az általunk tervezett épület értékesítés céljára szolgáló anyagok készítését. Ezek lehetnek az épületről készült, a korábbi tervfázisokhoz képest részletesebb fotorealisztikus külső és belső téri látványtervek. Lehetnek a fotorealisztikus renderekhez hasonló grafikájú alaprajzok, szükség esetén metszetek, homlokzatok és utcaképek is.